Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) durvából a zsákok. Két vékony szálból pedig cérnát sodortak. Ezt használták zsákvar­rásra, disznóöléskor a hurkák végének bekötésére, sőt, Vajda Sándomé nagyapja, Molnár Sándor a kendercérnát szurokkal meghúzta és a gyermekek elszakadt lábbeli­jét megvarrta vele. A zökkenőmentes munkavégzéshez jól felszerelt gazdaságokra volt szükség. A te­hetős birtokosok gondoskodtak a megfelelő munkaeszközökről, anyagi lehetőségeik arányában korszerűsítettek, sőt, a legjobban ellátott gazdaságokban elindultak a gépe­sítés irányába. Ez is az igényességnek jele volt, amit már a XIX. században is megfi­gyelhettünk a gazdasági eszközöket is számba vevő végrendeletek és inventáriumok (leltár) adataiban. A végrendeletben a hagyakozó a szemes gabona tárolására használt hombárt, szekeret, kocsit, ekét, taligát, fogas vasboronát sorolt fel. Kiss Gergely árvá­inak inventáriumában pedig kerékkötő láncot, hosszú láncot, vas nyakszeget, derék­szeget, láncos nyaklót, rudazó kötelet, ekét, tézslát az ökrök befogásához, fogas boro­nát, ponyvát, mázsát, ekefejet, rudas és hátulsó tengelyt, béklyót nevezett meg a leltár készítője. Balogh Lajos gazdaságában két kocsit, egy szekeret, két fogast, két ekét, egy bo­ronát, két tézslát (a négyes vagy hatos ökörfogatoknál alkalmazott pótrúd, jármos fo­gatolásnál használták, de nem volt a szekérbe szerelve. Vele fogták be az ökröket ekébe, boronába), két jármot, egy pár hosszú oldalt, két pár karfát, két vendégoldalt, két nyomórudat (utóbbi négy eszköz a szekér meghosszabbítását szolgálta, a termény és a széna behordásakor használták), egy saroglyát, szőlőprést, gyalut, négy kis ge- reblyét, két széna gereblyét, egy háromöles hordót, két kétöles hordót, egy szapu szé­ket, hármas hengert, fejszét neveztek meg.205 Halasi Nagy Zsuzsanna inventáriumá­ban vaskarikát lánccal, fejszéket, harapófogót, ganéhányó vaskapcsot, vonyogót, vas­villát, hordószegező vasat, kapát tisztítóval, gabonatartót soroltak fel.206 Állattartás A termelő tevékenységben az állattartás kiegészítette a szántóföldi növénytermesz­tést, igazodva a rét-és legelőgazdálkodás arányaihoz. Meghatározó fontosságúnak mondható a táplálkozásban, továbbá az igaerő biztosításában, de mint közlekedési esz­köz sem volt jelentéktelen az állatállomány. A gazdaságok egyik fő értékének számítot­tak az igás állatok, nem véletlen, hogy végrendeletben, osztozkodásnál, a javak leltáraiban mindig szerepelnek a szarvasmarhák, jármos ökrök, borjúk, a lovak, külön az igázható, továbbá szaporulatuk, a csikók, de ez jellemzi a gazdasági feljegyzéseket is.207 A visszaemlékezések alapján elmondható, hogy a falu nevezetes volt gazdag állatál­lományáról, amely több fajta szarvasmarhából, lovakból, sertésekből, baromfiból állt döntően. A juhok létszáma elenyésző volt, az emlékezet szerint csak az Isa család tartott birkát, viszont méhcsaládokról számot adott a mezőgazdasági statisztika.208 205 Balogh Lajos és Balogh Sándor vegyes gazdasági feljegyzései 1876-1945., VeML IV. 1. b. 48/1826. (I. 9.) közgy. sz.: Nemes Horváth Ferenc végrendelete és hagyatéki eljárási ügye, 1824. Uo. 1112/1846. közgy. sz.: Nemes Kiss Gergely árváinak osztálylevele. 206Hudi iratgyűjtemény, 1830. 207 Uo. 208A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája 1. Bp. 1897. 81

Next

/
Oldalképek
Tartalom