Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) durvából a zsákok. Két vékony szálból pedig cérnát sodortak. Ezt használták zsákvarrásra, disznóöléskor a hurkák végének bekötésére, sőt, Vajda Sándomé nagyapja, Molnár Sándor a kendercérnát szurokkal meghúzta és a gyermekek elszakadt lábbelijét megvarrta vele. A zökkenőmentes munkavégzéshez jól felszerelt gazdaságokra volt szükség. A tehetős birtokosok gondoskodtak a megfelelő munkaeszközökről, anyagi lehetőségeik arányában korszerűsítettek, sőt, a legjobban ellátott gazdaságokban elindultak a gépesítés irányába. Ez is az igényességnek jele volt, amit már a XIX. században is megfigyelhettünk a gazdasági eszközöket is számba vevő végrendeletek és inventáriumok (leltár) adataiban. A végrendeletben a hagyakozó a szemes gabona tárolására használt hombárt, szekeret, kocsit, ekét, taligát, fogas vasboronát sorolt fel. Kiss Gergely árváinak inventáriumában pedig kerékkötő láncot, hosszú láncot, vas nyakszeget, derékszeget, láncos nyaklót, rudazó kötelet, ekét, tézslát az ökrök befogásához, fogas boronát, ponyvát, mázsát, ekefejet, rudas és hátulsó tengelyt, béklyót nevezett meg a leltár készítője. Balogh Lajos gazdaságában két kocsit, egy szekeret, két fogast, két ekét, egy boronát, két tézslát (a négyes vagy hatos ökörfogatoknál alkalmazott pótrúd, jármos fogatolásnál használták, de nem volt a szekérbe szerelve. Vele fogták be az ökröket ekébe, boronába), két jármot, egy pár hosszú oldalt, két pár karfát, két vendégoldalt, két nyomórudat (utóbbi négy eszköz a szekér meghosszabbítását szolgálta, a termény és a széna behordásakor használták), egy saroglyát, szőlőprést, gyalut, négy kis ge- reblyét, két széna gereblyét, egy háromöles hordót, két kétöles hordót, egy szapu széket, hármas hengert, fejszét neveztek meg.205 Halasi Nagy Zsuzsanna inventáriumában vaskarikát lánccal, fejszéket, harapófogót, ganéhányó vaskapcsot, vonyogót, vasvillát, hordószegező vasat, kapát tisztítóval, gabonatartót soroltak fel.206 Állattartás A termelő tevékenységben az állattartás kiegészítette a szántóföldi növénytermesztést, igazodva a rét-és legelőgazdálkodás arányaihoz. Meghatározó fontosságúnak mondható a táplálkozásban, továbbá az igaerő biztosításában, de mint közlekedési eszköz sem volt jelentéktelen az állatállomány. A gazdaságok egyik fő értékének számítottak az igás állatok, nem véletlen, hogy végrendeletben, osztozkodásnál, a javak leltáraiban mindig szerepelnek a szarvasmarhák, jármos ökrök, borjúk, a lovak, külön az igázható, továbbá szaporulatuk, a csikók, de ez jellemzi a gazdasági feljegyzéseket is.207 A visszaemlékezések alapján elmondható, hogy a falu nevezetes volt gazdag állatállományáról, amely több fajta szarvasmarhából, lovakból, sertésekből, baromfiból állt döntően. A juhok létszáma elenyésző volt, az emlékezet szerint csak az Isa család tartott birkát, viszont méhcsaládokról számot adott a mezőgazdasági statisztika.208 205 Balogh Lajos és Balogh Sándor vegyes gazdasági feljegyzései 1876-1945., VeML IV. 1. b. 48/1826. (I. 9.) közgy. sz.: Nemes Horváth Ferenc végrendelete és hagyatéki eljárási ügye, 1824. Uo. 1112/1846. közgy. sz.: Nemes Kiss Gergely árváinak osztálylevele. 206Hudi iratgyűjtemény, 1830. 207 Uo. 208A Magyar Korona Országainak mezőgazdasági statisztikája 1. Bp. 1897. 81
