Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) A kovácsműhely mellett volt a tűzoltó fecskendő, valamint Benedek Mór üzlete is. Ebből lett azután az ÁFÉSZ-bolt. Rajta kívül Süth Józsefnek, Benedek Sándornak és László Sándornak volt még vegyeskereskedése. A falu két végén és a közepén volt egy-egy bolt. Ezekben a kereskedésekben általában havonta egyszer fizettek a vásárlók. A kereskedő egy füzetbe írta be a vásárolt árukat és értéküket, amit azután havonta egyszer törlesztettek. Ecker Dezsőnek is volt vegyeskereskedése, de az övé volt a húsbolt is. Két kocsmát üzemeltettek: az egyik tulajdonosa Friedl nevezetű kocsmáros, míg a másiké Füstösék voltak, akik úgy költöztek be Takácsiba és fuszerüzletet is vezettek. Az 1800-as évek elején az izraelita árendás, Perger Mátyás rendelkezett kocsmáltatási engedéllyel, valamint a helyi születésű Takáts Györgyné, tehát két kocsma létezett korábban is. Mészárszéket pedig Kovács Ferenc működtetett mellettük.173 Később három kocsmát emlegettek: az egyik a Süth Miklós üzlettulajdonos által működtetett, a másik a közbirtokosság kocsmája, a harmadik pedig a Benedek-féle kocsma volt. Mindháromnak létezett meghatározott vendégköre. A visszaemlékezések szerint a pe- reiek a Süth-kocsmába, míg a falubeliek java része a közbirtokosságéba ment. A Be- nedek-kocsma egy szűkebb vendégkört szolgált ki, ahogy emlegették, „zártabb körű” volt. Cipészt többet is megneveztek a falubeli iparosok között. A sok gyermekes Takács Pált, Molnár Andrást és Kerekes Károlyt. Mindhárman megéltek, mindig volt munkájuk. A faluban asztalos is dolgozott, valamint Buga nevezetű üveges, aki ablakokat készített. Takácsmester több működött itt, de lassan elfogytak, emlékeznek arra, hogy ezért máshova is vittek szövetni fonalat. Az utolsó takácsmestemek, Szakács Józsefnek 66 db tárgyból álló hagyatékát 1982-ben vásároltam meg a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum Néprajzi Gyűjteménye számára. Egykori háza a Petőfi u. 29. sz. alatt állt, amit már lebontottak. A mester azok közé az iparűzők közé tartozott, akik földművelést folytattak, de mellette szakmájukat is gyakorolták. Felmenői között a két előző nemzedék egy-egy tagja ugyancsak takácsmester volt. Hozott anyagból, rendelésre, valamint saját alapanyagból házi használatra dolgoztak. Döntően konyhai textíliákat, sza- kasztóruhákat, abroszokat készítettek. Egykori házukhoz fűződik egy tűzesettel kapcsolatos történet. 1930-ban hatalmas tűzvész pusztított a községben, egyetlen zsúptetős lakóház maradt csak meg, mégpedig Szakács Józseféké. A vaszari tűzoltók közvetlenül a Gerencéből vették a vizet, így tudták ezt az épületet megmentem, amely azután az 1980-as évek elejéig még állt. 173 VeML IV. I. b. 1769/1830. közgy. sz. i. Nemes Horváth Bálint javainak gondozása. 63