Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) A kovácsműhely mellett volt a tűzoltó fecskendő, valamint Benedek Mór üzlete is. Ebből lett azután az ÁFÉSZ-bolt. Rajta kívül Süth Józsefnek, Benedek Sándornak és László Sándornak volt még vegyeskereskedése. A falu két végén és a közepén volt egy-egy bolt. Ezekben a kereskedésekben általában havonta egyszer fizettek a vásár­lók. A kereskedő egy füzetbe írta be a vásárolt árukat és értéküket, amit azután havonta egyszer törlesztettek. Ecker Dezsőnek is volt vegyeskereskedése, de az övé volt a hús­bolt is. Két kocsmát üzemeltettek: az egyik tulajdonosa Friedl nevezetű kocsmáros, míg a másiké Füstösék voltak, akik úgy költöztek be Takácsiba és fuszerüzletet is vezettek. Az 1800-as évek elején az izraelita árendás, Perger Mátyás rendelkezett kocsmáltatási engedéllyel, valamint a helyi születésű Takáts Györgyné, tehát két kocsma létezett korábban is. Mészárszéket pedig Kovács Ferenc működtetett mellettük.173 Később há­rom kocsmát emlegettek: az egyik a Süth Miklós üzlettulajdonos által működtetett, a másik a közbirtokosság kocsmája, a harmadik pedig a Benedek-féle kocsma volt. Mindháromnak létezett meghatározott vendégköre. A visszaemlékezések szerint a pe- reiek a Süth-kocsmába, míg a falubeliek java része a közbirtokosságéba ment. A Be- nedek-kocsma egy szűkebb vendégkört szolgált ki, ahogy emlegették, „zártabb körű” volt. Cipészt többet is megneveztek a falubeli iparosok között. A sok gyermekes Takács Pált, Molnár Andrást és Kerekes Károlyt. Mindhárman megéltek, mindig volt munká­juk. A faluban asztalos is dolgozott, valamint Buga nevezetű üveges, aki ablakokat ké­szített. Takácsmester több működött itt, de lassan elfogytak, emlékeznek arra, hogy ezért máshova is vittek szövetni fonalat. Az utolsó takácsmestemek, Szakács Józsefnek 66 db tárgyból álló hagyatékát 1982-ben vásároltam meg a Veszprémi Laczkó Dezső Mú­zeum Néprajzi Gyűjteménye számára. Egykori háza a Petőfi u. 29. sz. alatt állt, amit már lebontottak. A mester azok közé az iparűzők közé tartozott, akik földművelést folytattak, de mellette szakmájukat is gyakorolták. Felmenői között a két előző nem­zedék egy-egy tagja ugyancsak takácsmester volt. Hozott anyagból, rendelésre, vala­mint saját alapanyagból házi használatra dolgoztak. Döntően konyhai textíliákat, sza- kasztóruhákat, abroszokat készítettek. Egykori házukhoz fűződik egy tűzesettel kapcsolatos történet. 1930-ban hatal­mas tűzvész pusztított a községben, egyetlen zsúptetős lakóház maradt csak meg, mégpedig Szakács Józseféké. A vaszari tűzoltók közvetlenül a Gerencéből vették a vizet, így tudták ezt az épületet megmentem, amely azután az 1980-as évek elejéig még állt. 173 VeML IV. I. b. 1769/1830. közgy. sz. i. Nemes Horváth Bálint javainak gondozása. 63

Next

/
Oldalképek
Tartalom