Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - VI. A község a Horthy-rendszer éveiben (1920–1945)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV VI. A KÖZSÉG A HORTHY-RENDSZER ÉVEIBEN (1920-1945) Közép-Európa és Magyarország számára új korszak kezdődött az első világháború után. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, a Habsburgok évszázadok óta fennálló dunai birodalma kis államokra szakadt. A Párizs-környéki békeszerződések a vesztesekre, köztük Magyarországra megalázó feltételeket szabtak.822 Az 1920. június 4-én aláírt békeszerződés értelmében Magyarország területének mintegy kétharmadát, népességének közel 60%-át elvesztette. Az ország területe 283.000 négyzetkilométerről 93.000 négyzetkilométerre zsugorodott, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra apadt, miközben 3,3 millió magyar kisebbségi helyzetbe a szomszédos utódállamokhoz került. A szerződés aláírása idején, június 4-én gyászolt az ország; bezártak az iskolák és üzletek, minden településen megszólaltak a harangok. A Területvédő Liga tiltakozásul tüntetést szervezett.823 A győztes antant hatalmak maguknak a békeszerződésben a nemzetközi kereskedelemben a legnagyobb kedvezményt biztosították, s arra törekedtek, hogy Magyarország haderejét alkalmatlanná tegyék bármiféle akcióra. Az országot súlyos háborús jóvátételfizetésére kötelezték. A magyar hadsereg békelétszámát 35.000főben szabták meg, megszüntették az általános hadkötelezettséget, korlátozták a fegyverzetet. Az előírások betartását nemzetközi katonai ellenőrző bizottság garantálta.824 A Horthy Miklós kormányzó vezette magyar királyság kezdettől fogva a súlyos igazságtalanság felszámolására törekedett, külpolitikájának tengelyében a külhoni magyarság jogvédelme, illetve a területi revízió állt. A magyar külpolitika céljai eléréséhez az 1920-as években Olaszország, a következő évtizedben a hitleri Németország támogatását is megszerezte. A külpolitika irányítói arra törekedtek hogy kitűzött céljaikat minél kisebb „ellentételezéssel’’ valósítsák meg, s ne kötelezzék el magukat végérvényesen egyik hatalom mellett sem. Horthy Miklós változó kormányai előtt nagy feladatok álltak, hiszen le kellett küzdeni a háborús inflációt, ki kellett alakítani az új nemzetgazdasági struktúrát, válaszolni kellett az 1929-1933. évi nagy világválság kihívásaira, s fel kellett készíteni az országot és a hadsereget a küszöbön álló háborúra. A gazdasági-társadalmi konszolidációt konzervatív reformokkal kívánták előmozdítani. A tanácsköztársaság tanulságait levonva, korlátozták a zsidóság mozgásterét, megregulázták a munkásmozgalmat és támogatták a keresztény középosztály megerősödését. A parasztság megnyerését a Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus nevéhez fűződő mérsékelt földreform szolgálta, amely eredeti céljától eltérően csak a társadalmi feszültségek oldásához volt elégséges, életképes kisparaszti gazdaságok létrehozásához kevésnek bizonyult. Az 1920:XXVI. te. házhelyek és kishaszonbérletek juttatását tette lehetővé az arra érdemes gazdák számára. 822 A Monarchia felbomlásának okairól, folyamatáról lásd ROMSICS 2010.2-29. 823 BENDA 1983. III. 873. 824 Uo. 369
