Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - II. Sonnevend Imre: Takácsi község természeti képe
TANULMÁNYOK — II. Takácsi község természeti képe (Sormevend Imre) országutat, majd egy mesterségesen lemélyített mederben, derékszögű kanyarulatot véve, a nyárasok nyugati sarkánál ömlik a Gerencébe. A falu határában, szintén a „nagy” Vaszari Hunyadi Tsz idejében minden jelentős dülőút vonalában, elsősorban a község északi felében, több meliorációs árkot is készítettek az utak nyomvonala mellett, amelyek a tavaszi és őszi vízbőség idején jelentős vízmennyiséget is szállíthatnak a Gerence felé, de nyáron általában szárazon állnak. A község helynevei között két kút (tulajdonképpen forrás: Nyilasi-kút, Csöpögő- kút), illetve több régi vízállás vagy mocsár helye (Kenderáztató, Kis-Sós-nádas, Nádas, Győrfi-tói-dülő) is ismert. Ezek a helynevek mind a határban hajdan előbukkanó vizek jelenlétére utalnak. A község egészséges ivóvízzel való ellátásában jelentős szerepet játszanak, illetve - különösen a XX. század első felében, a vezetékes víz bevezetése előtti időkben- játszottak az artézi kutak. Ezek voltaképpen olyan nyomás alatti rétegvizet megcsapoló kutak, ahol a nyugalmi vízszint a víztartó réteg fedőjénél magasabban húzódik, így a víz magától feltör, akár a felszín fölé is. Talpmélységük községünkben átlagosan nem éri el a 100 m-t, vízhozamuk pedig a 25 liter/perc értéket. Az artézi kutak közül Takácsiban legfontosabb a perei falurészben ma is működő kút, de megemlíthető a vízmű kútjától északkeletre, mintegy 600 m-re, a Gerence folyása mellett található és egy hajdani betonvályús állatitató-helynél működő, ma is állandóan vizet adó, de már nem hasznosított artézi kút is. A vezetékes víz nyeréséhez mélyfúrt kutakra van szükség. Ezeket már a nagyüzemi mezőgazdaság jelentősebb vízigénye miatt, részben a lakosság vízellátásra is gondolva, az 1960-80-as évek táján létesítették. Tájékoztatásul közöljük két takácsi mélyfúrt kút adatait.124 A Petőfi Tsz 1964-ben fúrt kútjának mélysége 135 m, talpmélysége 73 m, szűrt szakasza 56 és 66 m között fekszik. Vízadó rétegének geológiai kora a pannóniai felső réteg. Vízhozama 350 liter/perc, üzemi vízszintje 10,5 m, nyugalmi vízszintje 3,2 m, a víz hőmérséklete pedig 13 °C. A másik, már sokkal mélyebbről vizet adó kutat a Vaszari Hunyadi Tsz fúratta 1981 -ben, a tehenészeti telep és a falu vízellátásra is gondolva. Mélysége 184 m, talpmélysége 139 m, szűrt szakasza 159 és 170 m között fekszik. Vízadó rétegének geológiai kora szintén a pannóniai felső réteg. Vízhozama 300 liter/perc, üzemi vízszintje 32.5 m, nyugalmi vízszintje 5,4 m, a víz hőmérséklete 17 °C. Itt kell megjegyezni, hogy ez még nem minősül termálvíznek, Pápán sokkal mélyebb rétegekből felszínre hozott termálvíz 33 és 42 °C-os, de Hosztóton 35 °C-os, Ukkon pedig 31 °C-os termálvizet nyernek a mélyből. A tehenészeti telep kútjának vízösszetételére a kálcium-magnézium hidrokarboná- tos jelleg a jellemző (mg/liter adatai: Ca++ 47,0 , Mg++ 43,4 , HCO> - 414,0).Vastartalma az elfogadható 0,5 mg/1 szint feletti: 0,8 mg/1. Lugossága 6,8°, keménységi foka 16.6 NK°, pH-ja 7,1. Mivel Takácsi tulajdonképpen síkvidéki település, érdemes néhány mondat erejéig megvizsgálni a talajvíz, tudományos elnevezés szerint a felszín alatti talajvíztükör 12,1 A fúrt kutak adatai a MAFI által kiadott, „A Kisalföld földtani térképsorozata", Kapuvár 1. c. kötetből (Bp., 1990.) származnak. 32
