Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - II. Sonnevend Imre: Takácsi község természeti képe
TANULMÁNYOK — II. Takácsi község természeti képe (Sonnevend Imre) nyugalmi szintjének helyzetét is. A fent említett állandó és időszakos vízfolyások völgyeiben (Gerence, Sós-árok, Nemesasszony-ere) 0,0-2,0 m között helyezkedik el a talajvízszint. A község belterülete és a tsz-major alatt a legmélyebben fekszik a talajvíz, itt 5-7 m között találjuk a vízszintet. A község határának többi részén 2-5 méter között található a talajvízszint nyugalmi állapota. Takácsi község területének geológiai viszonyaira jelentős részben a homokos-ka- vicsos-löszös üledékek jellemzőek. Ezek részben a harmadkor végén, a felső pannó- niai korban, nagyrészt pedig a negyedidőszak pleisztocén korában keletkeztek.125 Míg a délről szomszédos Vaszar község területén a legidősebb geológia képződmény a felső pannóniai kor Somlói Formáció nevű rétegsora, addig Takácsi kül- és belterületén ilyen képződmények már nincsenek. Itt a felszínt általában mindenhol, ahol nincsen völgyelet, homokos kavicsok, kavicsok és homok borítják. Községünkben a legidősebb geológia képződmény a középső pleisztocén korban keletkezett hajdani folyóvizek terasz képződményei, a kavicsos homokok. Ilyen képződmények borítják a felszínt a Gyula-hegy környékén, a Pápa-Vaszar müút két oldalán és attól nyugatra. A belterülettől délre, a pápa-győri út két oldalán, egészen a Sós-árokig felső pleisztocén kavics, kavicsos homok és homok található. Ez a nem túlságosan változatos geológiai kép figyelhető meg a községtől északra is, ahol a felszínen megint a felső pleisztocén homok, homokos kavicsok az általánosak. Hasonló geológiai képet mutatnak azok a térképlapok is, amelyeket a szakemberek a felszín alatti földtani szerzetről készítettek. A 2, az 5 és a 10 méteres mélységben elhelyezkedő kőzetek is teljes egészében ugyanezekből a homokos kavicsokból, kavicsokból és homokokból állnak. Sehol sem található meg például itt ezekben a mélységekben a községünktől északra, mintegy 20 km távolságban fekvő Tét környékén a mélyben előjövő vulkáni kőzet, a bazalt különböző változata. A patakvölgyek aljában (Gerence, Sós-árok, Nemesasszony-ere) keskeny sávban találjuk a legfiatalabb geológiai korból, a holocénból származó különböző üledékeket, melyek elsősorban mocsári eredetűek (kőzetliszt, kavicsos homok és homok keverékei). NÉHÁNY SZÓ A TALAJOKRÓL Községhatárunk geológiai képe meghatározza az előforduló talajtípusokat is. Mivel itt szinte teljes egészében a homok és a különböző szemcsenagyságú kavics, valamint kisebb részben a kőzetpor eredetű lösz vagy ennek iszapja alkotja a talajképző kőzetet, a genetikai talajtípusok is ezt a képet tükrözik. Ott, ahol a kavicstakaró közel fekszik a felszínhez, laza kavicsos váztalajokat figyelhetünk meg. Ez egy nagyon gyenge termőképességű talaj, amely szerencsére csak kis foltokban fordul elő területünkön, elsősorban a Sós-ér tájékán, ahol a kavics nagy mennyiségben fekszik a felszínen. Mivel a község őshonos erdővel nem rendelkezik, így mélyebb termőrétegű agyag- bemosódásos rozsdabarna erdőtalajokat sem találunk a területen. Viszont ennek egy 125 A talajvizet és a kőzetek előfordulási helyeit ld. a MÁFI által kiadott „A Kisalföld földtani térkép- sorozata”, Kapuvár f. c. kötet (Bp., 1990.) térképmellékletei alapján tárgyaljuk. 33
