Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - IV. Takácsi a polgári forradalom és szabadságharc idején (1848–1849)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV V. A POLGÁRI ÁTALAKULÁS SODRÁBAN (1849-1919) A magyar szabadságharc leverése után berendezkedő osztrák császári katonaság és a neki alárendelt polgári katonaság nyílt erőszakkal kívánt rendet teremteni. A függetlenségi háború vezetőire, főtisztjeire, az aktív politikusokra állásvesztés és vagyonelkobzás, börtön, kivégzés várt. A takácsi volt honvédek közül is többeket a császári hadseregbe soroztak be, ahol megalázó bánásmódban volt részük Stettner Ignác takácsi lelkészt vizsgálati fogságba vetették és rendőri felügyelet alá helyezték, amiért a komáromi várban is szolgált. A polgári lakosságra is súlyos elnyomás várt, melyet az újonnan felállított zsan- dárság már megjelenésével is kifejezett. Ha kellett, katonai segédlettel hajtották be az adókat, eltiltották a nemzeti szimbólumokat, a Kossuth-szakáll, széles karimájú kalap viselését, a forradalmi dalok éneklését, a könyvespolcokról lekerültek a forradalom idején kiadott munkák Nemcsak a fegyvereket kellett ismételten beszolgáltatni, hanem a „ lázadás ” idején kinyomtatott plakátokat, röpiratokat, hazafias kiadványokat. A falu jegyzőjének kötelességévé tették, hogy a községi jegyzőkönyvből vágja ki és szolgáltassa be azokat az oldalakat, amelyeket 1848-1849-ben írt, hogy nyoma se maradjon a forradalom emlékének. A váratlan házkutatások, a följelentők pénzjutalommal való ösztönzése, a katonák erőszakoskodásai a félelem légkörét ültették el a nép körében. A megtorlás része volt az ország kerületekre való felosztása, a községi és a protestáns egyházi autonómia felfüggesztése, a tisztségviselők politikai felülvizsgálata, a rendeletekkel való kormányzás bevezetése. A községi autonómia felfüggesztése azt jelentette, hogy a bírót a neoabszolutizmus korában nem a község választotta, hanem a cs. k. főbíró nevezte ki, ő engedélyezte a községi és egyházközségi ülések időpontját és napirendi pontjait. A község irányítását a bíróra és a politikailag megbízható férfiakból álló Községi Bizottmányra bízták. Lényeges változás e téren a Bach-rendszer bukása után következett be, a polgári átalakulást szolgáló községi igazgatás azonban csak az 1867-es kiegyezés utáni években épült ki. A községi törvény az önálló jegyzőt tartó Takácsit nagyközségi rangra emelte, amely nemcsak rangot, nagyobb önállóságot, hanem nagyobb terhet is jelentett. A községi képviselőtestületet felerészben virilisek (legtöbb állami egyenesadót fizetők), felerészben választott tagok alkották, ily módon a helyi gazdasági elit tagjai és a tekintélyes gazdák 1945-ig együttesen tartották kezükben a falu irányítását. A község rangját emelte, hogy 1885. július 1-én megnyílt a postahivatal.7,6 Előtte Pápa volt az utolsó posta, ahol fel lehetett venni a küldeményeket. Ekkoriban, a körorvosi állás szervezésekor, körorvosi székhely is lett Takácsi. Falufejlesztésre a községnek szerény lehetőségei voltak, hiszen annak anyagi alapját csak az adózók megterhelésével, községi pótadók kivetésével lehetett előteremteni. A közmunkákat rendszerint a meglévő létesítmények (utak hidak) karbantartására, javítására fordították. Faluszépítési törekvésekkel az 1870-es évektől találkozunk; 716 716 Takácsi községben... = PL 12 (1885) 27. sz. (július 5.) 113. 316
