Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - IV. Takácsi a polgári forradalom és szabadságharc idején (1848–1849)
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV IV. TAKÁCSI A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDEJÉN (1848-1849) A fennmaradt községi és egyházközségi források kevéssé tükrözik azt a változást, amely a takácsi nemesek életében 1848-ban végbement. A gazdálkodás, a község- és egyházfenntartás feladatai szinte semmit sem változtak az előző évihez képest, az ország politikai-gazdasági rendszerében mégis gyökeres változások következtek be. Az európai és pesti forradalmi változások hatására a pozsonyi országgyűlés márciusáprilis folyamán megalkotta azokat a törvényeket, amelyek a nemesi kiváltságokon épülő régi társadalmi rendszert felszámolta és megteremtette a polgári alkotmányt, meghatározta a jogi egyenlőségen alapuló polgári berendezkedés alapjait. A nemesi világnak látványosan vége szakadt, bár a polgári értékek és normák megszilárdulása hosszú időt igényelt. Az V. Ferdinánd magyar király által 1848. április 11-én szentesített törvények a reformkori liberális értelmiségiek nemzeti programját fogalmazták meg: bevezették a parlamentnek felelős miniszteriális kormányzást, a választójogot a népképviseleti elv alapján kiszélesítették; kimondták a jobbágyfelszabadítást, melyet a földesurak állami kárpótlásával kötöttek össze; eltörölték az úrbéri szolgálatokat, megszüntették a papi tizedet, bevezették a közteherviselést, amivel a volt földbirtokosokat is adófizető állampolgárrá tették. Megszüntették a földesúri bíráskodást (úriszéket), a polgári és büntetőperes ügyeket a polgári törvényszékek vették át. Veszprém megye népe a politikai változásokról a pesti József napi vásárból hazatért kereskedőktől, a szóbeszédből értesült, míg az értelmiség a fővárosi hetilapokból is figyelemmel követhette az eseményeket. Takácsihoz legközelebb eső Pápán a főiskolai könyvtárba, a nemesi és polgári kaszinóba is jártak a fővárosi újságok, a Győrben megforduló iparosok, kereskedők a győri Hazánk c. hetilapot is megvásárolhatták. A pápai hetipiacon megfordulók néhány krajcáért hozzájutottak a Nemzeti dal és 12 pont főiskolai nyomda által kinyomtatott példányaihoz. A lelkészek a szószékről tájékoztatók híveiket az átalakulás jelentőségéről, a béke megőrzésének fontosságáról. A Veszprém vármegyei alispáni hivatal a törvények jóváhagyásáig a közrend és közbiztonság fenntartását tekintette legfőbb feladatának, április-május folyamán pedig hozzálátott a törvények végrehajtásának Először járásonként bizottságokat állított fel, amelyek a kinyomtatott törvényeket megmagyarázták a népnek; összeírták a közrend fenntartására és szükség esetén határvédelemre alkalmas nemzetőrséget. Az Eőry Szabó Antal járási szolgabíró vezette bizottság 1848. május 11-én összesen 122 nemzetőrt írt össze, amely a megyebeli nemzetőrség 45. számú kapitányságát alkotta Nagy Dávid kapitány, Horváth Károly, Kiss Imre és Marton Károly László hadnagyok vezetésével. A nemzetőrök 1848. május 25-én tették le a hivatalos esküt. Közülük öten önként jelenkeztek a testületbe: Horváth István, Kovács János, Takács Bálint, Takács József és Vmcze György. Mindnyájan a 30-40 év közötti középnemzedékhez tartoztak akik már a reformkor hazafias szellemiségében nevelkedtek.706 A belügyminiszteri rendeletre készült zsidó összeírásból kiderül, hogy a reformkor végén már 6 zsidó család 706 VeML IV. 101. b. Veszprém Vármegye Állandó Bizottmányának iratai, 566/1848. sz. 309
