Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
II. Rész. Történelmi olvasókönyv (Összeállította: Hudi József) - II. Takács a török hódoltság korában
TÖRTÉNELMI OLVASÓKÖNYV őnagysága is birta a vanyolai jószághot, de soha nem emlékszem reá, hogy háborgatták volna őket, és veszekedés lett volna az erdő és föld felül, sem határja felül, a’ mint most. [...] Negyvenhatodik tanú, Bartalos Vitalisné Ilona asszony nemes, Takácsin lakó özvegy, 46 éves, meghiteztetvén, vallotta: Tudom azt, hogy szabad uraságában voltak a’ pörös erdőnek, de én semmi határát nem tudom, hanem hogy káposztát hozott az uram onnand a’ káposztás kertbül. FORRÁS: VeML PL XIII. 72. A Kovács család iratai. Fase. I. Nr. 2. 4. Az 1630. évi III. törvénycikk rendelkezése a pápai és veszprémi vár javításához kirendelendő ingyenmunkákról A török hódoltság idején a jobbágyrendű lakosok legsúlyosabb terhének a várerődítési-karban- tartási ingyenmunka (gratuis labor) volt, amelynek felhasználását az országgyűlésen időről időre szabályozták. A munkaerő kivezénylése már a szolgabírák feladata volt. A takácsi birtokosok kisszámú jobbágya a pápai vár karbantartását végezte. Ok Hajdan (Hajdán) István szolgabíró parancsát teljesítve mentek a pápai várba. 3. cikkely. A véghelyek kijavítása czéljából az ingyen munkák beosztásának megállapítása. Hogy ez minél gyorsabban és jobban megtörténhessék, a karok és rendek is jobbnak látták, hogy a maguk részéről egyetértőleg hozzájáruljanak és a korábbi évek végzéseihez képest az összes vármegyék minden ingyen munkáit erre forditsák. (...) 5. §. Pápához: Sopron vármegyét egészen, kivévén tekintetes, nagyságos Nádasdy Pál gróf ur fekvőjószágait, a melyeket a Győr vármegyében levő Szent-Mihálylyal együtt annak sárvári, kapuvári és bodonhelyi váraihoz; valamint Város-Kesző és Egy- házas-Kesző városokat, a melyeket főtisztelendő Sennyei István győri püspök ur Ke- sző nevű várához hagynak fenn. Továbbá a mondott Pápa várához rendelik: Vas vármegye két járását, a Palásty János és Jánosy Miklós szolgabirákét, ott is, a mint fen- nebb, Nádasdy ur fekvőjószágainak kivételével; azonkívül Veszprém vármegye két járását, Zaloky György és Hajdan István szolgabirákét. 6. §. Veszprémhez: Veszprém vármegye harmadik, t. i. Keresztes Balázs szolgabíró járását tartozékaival és Fejér vármegye azon részét, a mely eddig Palotához teljesített munkát; továbbá Tolna vármegyét. FORRÁS: MÁRKUS Dezső (szerk): Corpus juris Hungarici. Magyar törvénytár. 1608-1657. évi törvény- czikkek. Bp., 1900. 283. 5. Az 1630. évi XXX. törvénycikk a címereslevéllel való nemesítés módjáról Míg a magyar királyok a XV. század elejéig kizárólag birtokadománnyal nemesítettek, a XV. századtól kezdve egyre jobban előtérbe került a címereslevéllel való nemesítés, amely a következő két évszázadban 215
