Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) értelmességben. Némelyik falu egész lakossága a földművelésen kívül marhakereskedő, s ,jószág”-ával bejálja nemcsak fél hazáját, hanem a szomszéd országokat is, de azért meg nem tanul pl. németül a számoknál egyebet, becsapni mégsem tudják őket sehol.”59 Az I. világháború utáni pénzügyi konszolidáció idején jelent meg Domyay Béla Bakony-könyve, amely turisták számára készült, de hasznos, eredeti - könyvtári, levéltári és helyszíni kutatásokon alapuló - történeti ismereteket is közölt. Külön tétel alatt tárgyalta a Pápa környéki községeket, melyek közül csak a román kori református templommal büszkélkedő Kéttomyúlakot emelte ki, s mutatta be részletesebben, a többiről (Vaszarról, Takácsiról, Alsógörzsönyről, Nagyacsádról stb.) megállapította, hogy ezek „turista szempontból nem bírnak olyan fontossággal, mint a nem messze fekvő Bakony felé eső községek.”60 Álláspontja a bakonyalji turizmus kezdetleges állapotát tükrözi. Három-négy évtized múlva már községünk is fölkerült a turisztikai térképekre. A tanácsköztársaság bukásának 10. évfordulójára díszes album jelent meg azokról, akik „vállvetve dolgoznak e szerencsétlen csonkaország talpraállításán.” A kötet azt kívánta bemutatni életrajzaival, hogyan fest Veszprém megye tíz évvel Trianon után, hogy ezáltal példát mutasson a következő nemzedékeknek. Takácsi községet Böröczky Dezső segédjegyző, Czipott Rezső főjegyző, Győry János református lelkész (4. kép), Győry Lajos takácsi születésű tapolcafői jegyző, Horváth Imre helyi katolikus tanító életrajza képviselte.61 Az 1930-as években megkezdődött a községek modernizálása, a villanyvezeték-hálózat kiépítése. A nagyberuházást az 1927-ben alakult Veszprémvármegyei Villamossági Szövetkezet bonyolította, melynek 1929-től Takácsi község is részvényese volt (4 üzletrésszel). 1936 végén már 127 községet, 3 üdülőtelepet és két megyei várost (Pápát és Veszprémet) látott el a Pannonia Áramszolgáltató Rt. villamos árammal. A megye villamosításának történetét a szövetkezet 10 éves fennállásának évfordulójára Körmendy Ékes Lajos nyugalmazott főispán, a szövetkezet elnöke állította össze.62 A Horthy-korszak 1937-ben megjelenő reprezentatív kiadványában a Dunántúlt, mint „csonka hazánk kétségtelenül legszebb, legértékesebb részét” bemutató kötetben Szeghalmy Gyula a pápai járásban fekvő Takácsi nagyközségről rövid, 9 soros ismertetőt közölt.63 Közép- és újkori történetéről mindössze annyit tudhatott meg az olvasó, hogy a „ középkori falu a mostani Régifaluhely nevű dűlőben volt, mely a törökvész idejében elpusztult. A jelenlegi lakosság magyar községekből települt. Azelőtt Alsó-, Felső-, Kápolnás-, Pere-Takácsi néven volt ismeretes. ” 59 ВЕКЕ 1905. 5. 60 DORNYAY 1927. 392. 61 HAHN-ZSADÁNYI 1929. (Oldalszámok nélkül.) 62 KÖRMENDY 1937. 63 SZEGHALMY 1937. 607-608. 17
