Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban
TANULMÁNYOK — L Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József) A kötet az 1828-as (1474 fő) és 1836-os (509 fő!) lélekszámadatok után az 1930- as népszámlálás adatait (1441 fő) már felekezeti bontásban, a község határának adatait (3309 kh) művelési ágak szerint, a keresők adatait pedig foglalkozási csoportok szerint közli. A közölt adatok egy hagyományos, lassan modernizálódó agrárfalu képét mutatják. A kötet Személyi adattár64 részéből több takácsi lakos életrajzát megismerhetjük. Ekkortájt már forgalomban volt Pápa megyei város „ismertető leírása”, amely jó történeti összefoglalást adott a városról, s a környékét is bemutatta, sőt, 19 túraútvonalat javasolt a Bakonyalját és Bakonyt jobban megismerni vágyó vendégeknek. Meglepő módon Takácsi nem szerepelt a látványosságok között.65 A két világháború között virágzó családtörténeti kutatás kedvelt kutatási terepe a nemes famíliák múltjának feltárása volt. A tanulmányoknak a Magyar Családtörténeti Szemle (MCsSz) adott teret. Takácsiról két írás is megjelent G. Vargha Zoltán tollából. Az egyik a Kovács család, a másik a Gárdony-szerecsenyi erdőbirtokosság történetéhez nyújtott adalékokat.66 A második világháború utáni újjáépítés, majd a szovjet típusú proletárdiktatúra magyarországi bevezetése nem kedvezett a helytörténeti kutatásnak, amelynek csak az 1960-as években teremtődtek meg az intézményes feltételei. Az 1963-ban induló a Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei c. múzeumi évkönyvben több tanulmány jelent meg, amely a község történetéhez is adalékokat szolgáltatott. A megye településeinek első megbízható, levéltári forrásokon alapuló, rövid történeti összefoglalását az 1964-ben megjelenő megyei helytörténeti lexikon adta. Takácsi két oldalas szócikke kiterjedt a község első okleveles említésére, nevének magyarázatára, történetének vázlatos ismertetésére. Az új- és legújabb kori folyamatok áttekintését 6 történeti statisztikai táblázat tette érthetőbbé.67 A falu történetének különlegességét az adta, hogy a közép- és újkorban mindhárom településrészt (Alsó-, Középső- és Felsőtakácsit) is egytelkes nemesek lakták. Rövid periódusokat leszámítva a falut a török uralom alatt is folyamatosan lakták, lakói pedig református hitre tértek. A török hódoltságot követően a falu vegyes (református, evangélikus, katolikus) lakosságúvá vált. A reformátusok a szerzők szerint 1615-től anyaegyházat tartottak fenn, iskolájukat „igen réginek” nevezik. Az egyre növekvő számú katolikus közösség Vaszar filiáját alkotta. 1972-ben a Magyarország régészeti topográfiája c. jelentős sorozat 4. köteteként, Torma István szerkesztésében jelent meg a Veszprém megye régészeti topográfiája c. munka, amely a pápai és zirci járás 81 településének régészeti emlékeit mutatta be.68 Mivel Takácsi területén - ellentétben a szomszédos Vaszarral - régészeti feltárás nem történt, a szakemberek terepbejárással és a korábban bejelentett leletek segítségével 11 lelőhelyet vettek számba. A gyarmati határszélhez közeli Középnyilas nevű dűlőben feltehetőleg későbronz- és koravaskori halomsíros temetkezés nyomaié figyelték 64 Az adattár azokról készült, „akik a mű létesítését előmozdították”, vagyis fizettek azért, hogy rövid életrajzuk a kötetben megjelenjen. Az életrajzok ily módon a Horthy-rendszer ideológiáját és mentalitását tükrözték. Kitüntetett helyet kaptak bennük a katonai erények, az I. világháborús katonai szolgálat és az ezzel kapcsolatos kitüntetések, a háborús sebesülések. 65 HORVÁTH-TÓTH 1936. Pápa környéke (Horváth Elek munkája): 157-178. 66 G. VARGHA 1942a., 1942b.— A folyóirat repertóriumát összeállította: HERNÁDI 2000. 67ILA-KOVACSICS 1964. 367-368. 68 TORMA 1972. 234-236. 18
