Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) A polgárosodás jeleként értékelhetjük a különböző egyesületek báli alkalmait, amelyekről mint társasági hírekről tudósított a helyi sajtó is, így az olvasóköri, nőegyleti bálokról, a tűzoltók báljáról. 32. kép. Az Evangélikus Nőegylet kultúrestjének meghívója (1919) Farsang idején kerítettek sort sok helyen a legényavatásra, amely próbatétel volt, a férfivá válás megmérettetése, amelynek megfelelni legszerényebb formában is egyet jelentett a férfivá éréssel. Takácsiban a 18. életévüket betöltött legények egy-egy idősebb, 22-23 esztendős, katonaviselt „öreglegényt” kértek fel keresztapának, amely tulajdonképpen műrokoni forma volt, biztos védelmet jelentve minden körülmények között. Valójában örökké tartó, egész életre szóló kapcsolatot jelentett ez keresztapa és keresztfia között. Ilyenkor minden keresztfiú 2 liter fröccsöt fizetett keresztapjának, közösen ültek le az asztalhoz, amikor felköszöntötték keresztfiúkat, akik ettől kezdve beülhettek az elsőlegények közé. Ez egyfajta fogadalomtétel is volt. A felavatottak 1- 2 pohárral ittak a fröccsből, a többi a keresztapákat illette. A fiatalok ezután táncolni mentek. Fellner Károly ma is emlegeti kocsmai keresztapját, Horváth Gyulát. A nagyböjt első napja, hamvazószerda jelezte a húsvéti ünnepkör kezdetét. Római katolikus hívek ezen a napon (később a rákövetkező vasárnap) „hamvazkodtak” a templomban az előző esztendei virágvasárnapi barka megszentelt hamujával, amely szertartást a XIV. századtól gyakorolták keresztény közösségekben. A nagyböjt teljes ideje alatt a legbuzgóbbak nem ettek húst, sőt, pénteki napokon a római katolikusok szigorú böjtöt tartottak. Egyébként hamvazószerdán délig nem ettek semmit, ezzel 151
