Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József)

A XIX. század elejétől kezdve a nyomtatásban megjelenő katolikus egyházmegyei évkönyvek (schematismusok) folyamatosan hírt adnak a településről; közük a katolikusok és a más vallásúak lélekszámát, a plébánosok, időnként a katolikus tankötelesek adatait.21 22 23

A Magyar Királyi Helytartótanács hivatalnoka, Nagy Lajos 1828-ban közzétett statisztikai műve szerint Takácsi falu felekezetileg megosztott volt: 17 izraelita, 303 római katolikus, 1151 protestáns lakott a faluban.22 23

A XIX. századi statisztikusok közül Magda Pál és Fényes Elek nevét kell megemlítenünk. Magda Pál (1770-1841), a soproni evangélikus líceum tanára 1819-ben megjelent geográfiai és statisztikai munkáját (1. kép) abban a meggyőződésben bocsátotta a nyilvánosság elé, hogy „tsak a’magát, erejét, 's hazáját esmérő nemzet jobbíthatja meg álla- potját, öregbítheti fényét, ditsőségét, boldogságát, hatalmát; tsak a ’hazáját jól esmérő magyar szeretheti azt okosan, buzgón, és állandóul" P A magyar patriotizmus elmélyítését szolgáló országleírásában a szűkre szabott teljedelem miatt egy-egy vármegyét röviden ismertetett. Veszprém megyében is csak a legnagyobb településeket mutatta be.24 A Geren- cét a Bakonyból eredő kisebb „folyók” közt sorolta fel. Takácsi környékéről három mezővárost említett: a bencés gimnáziummal és református kollégiummal is büszkélkedő Pápát (a gróf Esterházy család birtokát), a négy vármegye határán lévő Marcal tőt (a gróf Amadé család birtokát); végül a sok bort termelő, gyümölcsben bővelkedő, jó marhavásárokat tartó Lovászpatonát (gróf Somogyi birtokát) említette. A földesurak mindegyik szép kastélyban lakott, melyet jeles kert (francia vagy angol ízlés szerint kialakított park) vett körül.25

Ekkortájt jelent meg Hübner János magyar viszonyokhoz alkalmazott lexikona, amely Takácsiról megfeledkezett, de Vaszarról hírül adta, hogy magyar falu és a Ge- rence mellett fekszik, birtokosa a győri püspök. A plébániával, templommal bíró helységben 1470 katolikus lakott. A faluban a „bor- és dohánytermesztést” tartotta jellemzőnek.26

A reformkorban a romantikus történelemszemlélet nemcsak a dicső régmúltat jelképező várak, városok, hanem az egyes tájak, tájegységek, a vidéki népélet felé for21 A veszprémi püspökség schematismusait (névtárait) az 1810-es évektől 1949-ig latin, azt követően magyar nyelven tették közzé.

22 NAGY 1828. Tomus 1. 542.

23 MAGDA III. (Előjáró beszéd.)

24 MAGDA 1819.311-317.

25 MAGDA 1819.316.

26 HÜBNER 1817. V. 301.

12