Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - I. Hudi József: Takácsi község a helytörténetírásban

TANULMÁNYOK — I. Takácsi község a helytörténetírásban (Hudi József)

dította az írók, újságírók érdeklődését. A dunántúli tájak közül elsőként a Balaton vidékét fedezték fel.27 Az egyik kedvelt műfaj az útleírás volt, amelyből kötetre valót is össze lehetne gyűjteni.28 A Bakony többnyire mint érintetlen vadon, betyárok búvóhelye lett a romantikus táj szemlélet része. Pápa a török kori végvári harcok miatt vált érdekessé, Takácsiról azonban nem ismerünk útleírást.

A magyar statisztika és leíró földrajz egyik megalapozója, Fényes Elek (1807-1876) 1836-ban kiadott művében rövid leírást adott az ekkor már 4 járásból álló Veszprém megyéről, azon belül a 2 mezővárost (Pápát és Marcaltőt), 42 falut és 18 pusztát felölelő pápai járásról.29 (2. kép) 1841-ben Takácsi egyike a Pápai járás 41 településének: a 3 mezővárosnak (Pápának, Lovászpatonának és Mar- caltőnek), továbbá a 38 falunak. „ Takácsi, magyar f[alu] a’győri országúiban, 306 kathjolikus], 350 evangélikus], 583 református], 20 zsidók lakossal], református] anya, kath[olikus], és avangjéli- kus] fiók szent egy házakkal. Tágas és róna határa termékeny; búzája sikeres; malom a ’ Gerencze vízin. F. U. [földes urai] több nemesek. ”30 Fényes későbbi művében, az 1847-ben megjelentetett Magyarország leírása c. munkájában a megye leírásánál csak a jelentősebb településeket ismertette, így benne községünket hiába keressük.31 Mégis közöl érdemleges adatokat, hiszen leírja, hogy „ Pápa körül róna ” található, a város „ vidékén majd homokos, majd termékeny fekete agyagos" a talaj. „Ásványos vizek vannak a következő helyeken: Béb, Dabrony, Kis- bogdány, Magyar Sz.-László, Takácsi, Tapolczafő, Ugod. ”32 A Gerence a nevezetesebb patakok közé tartozik, „ melly számos malmaival nagy hasznot hajt, de áradásaival sok károkat is okoz. ” Pápa környékén - a Marcal lapályait kivéve — „ kevesebb a legelő,, de jobb, s az ide való széna igen hizlaló"}3 A megye egészére jellemző a gazdag gyümölcstermés, híres a bakonyalji őszibarack. A méhtartás azonban „nem igen van divatban ”. A környékén elegendő mesterember volt, ugyanis Pápán „ nemcsak a közönséges kézi, hanem ritkább mesteremberek is bőven találtatnak. ”34 A pápai mesterek nemcsak a környéket, hanem — vásárokra járván — „a szomszéd megye közelebbi vidékeit is ellátják készítményeikkel. ”35 A veszprémi mellett a pápai gabonapiac is híres, melyet a soproni, vasi kereskedők is gyakran felkeresnek.36 Takácsi a

27 A reformkori és polgári kori sajtó alapján mutatja be a Balaton vidékének változásait: KOVÁCS 2007.

28 HRABOVSZKY 1827. 82-104., különösen 97., OLÁH 1834. 51-96., Oláh útleírását és kertészeti szakkönyvét újra kiadva: OLÁH 2009.

25 FÉNYES 1836.1. 446-453.

30 FÉNYES 1841.1.435.

31 FÉNYES 1847. H. 69-79.

32 FÉNYES 1847.11. 73.

33 FÉNYES 1847. II. 70-71.

34 FÉNYES 1847. II. 72-73.

35 FÉNYES 1847.11.78.

36 FÉNYES 1847.11.74.

13