Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) Észrevehető a szobák és a fürdők számának ugrásszerű megnövekedése. Addig, amíg 1980-ban még huszonkilenc döngölt földpadlójú házat vettek számba, ezek a XX. század végére eltűntek. Tanulságos megvizsgálni a lakóházak komfortfokozatát is. 20. sz. táblázat A lakóházak komforszintjének alakulása (1980-2011) Év Villany Palack. gáz Közp. fűtés Vez. víz Házi vízv. Meleg víz Angol WC Házi csat. 1980 338 25312370 131 2001 343 316 115 288 23 300 282 311 2011 351323 13 316 316 336 A községben közcsatomahálózatot, gázvezetéket nem vehettek számba a statisztikák, mivel az nem létezett. Vezetékes gáz helyett palackos gázt használnak. Mégis történt elmozdulás. 1980-2011 között jelentős változásnak mondható a vezetékes vízellátás megoldása, amely lehetővé tette a házi vízvezetékek kiváltását. A szennyvízelvezetésben, vagyis a csatornahálózat kiépítésében előrelépés nem történt, a házak ezt házilag, derítővel oldották/oldják meg. Végülis elmondható, hogy a komfortos (2001- ben 152, 2011-ben 154), továbbá az összkomfortos (2001-ben 113, 2011-ben 154) házak száma megnőtt, háttérbe szorítva a félkomfortos (2001-ben 15, 2011-ben 14), valamint a komfort nélküli (2001-ben 46, 2011-ben 28) lakóházakat. 2001-ben még 17 szükséglakást, 2011-ben már csak egyet jegyzetek fel.233 A statisztikai adatokból kiviláglik a ház- és lakáskultúra megváltozása, amely természetes folyamat, összhangban az életforma változással. Az emlékezettel elérhető időben a lakóépületek többsége eredetileg három osztató volt, ami szobát, konyhát és kamrát jelentett. Ezekben az épületekben, ha a konyha lakókonyhaként funkcionált, egész nap ott tartózkodtak és csak éjszakára mentek be „ az ágyas szobába ”, ahogy visszaemlékezett rá egyik adatszolgáltatóm. A lakóházak között még az azonos típusokon belül is többféle változat létezett. Egyike ezeknek az a lakóház, ahol az első szobát a nyitott kéményes konyha, majd a hátsó szoba követte, de a lakótérhez két kamra tartozott. Olyan kamrákat is említettek, amelyek a házak folytatásában épültek és akár termények tárolására is alkalmasaknak bizonyultak. A savanyú káposzta ezekben az esetekben ide került. A levéltári források is ezt a főleg három helyiségből álló lakóépületek meglétét támasztják alá: 1824-ből a lakóépület egy szobából, konyhából, belső kamrából és pincéből állt. 1830-ban „ egy fertály kúriát ” nevezett meg a végrendelkező, amely egy szobát, konyhát, kamrát foglalt magába. 1832-ből ugyancsak egy szobából, konyhából, kamrából álló épületről szóltak, ahol ez jelentette a teljes lakóterületet.234 Ha több helyiséget használtak lakótérként, akkor ezeket a lakóházakat már nagynak tekintették. A négyosztató épületekben két szoba volt, első, hátsó szoba, konyha és kamra. A 233 A vonatkozó népszámlálások adatai. 234 VeML 48/1826. (1. 9.) közgy. sz.: Nemes Horváth Ferenc végrendelete és hagyatéki eljárási ügye, 1824. Uo. 1769/1830. közgy. sz.: Nemes Horváth Bálint javainak gondozása. Uo. 697/1832. (11.20.) közgy. sz.: Nemes Borsos József kérelme a vármegyéhez. 103
