Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

A pápai zsidókat a város igazgatási jogkörei is érintették. A fizetendő városi terhek kapcsán már szóltunk róla, hogy kvártély-, rendészet- (köz- biztonság, tűzrendészet), közmunka-ügyekben, mint városlakókra, rájuk is vonatkoztak a városi szabályok. Ezek mellett elsősorban a piaci kereskedés szabályozása és egyéb, gazdálkodással kapcsolatos városi szabályok (pl. árszabások) érintették a zsidó lakosságot, illetve ilyen jellegű ügyeikben járhatott el a városi hatóság.283 Egyes zsidók pénzüket a városi takarékpénztárban fialtatták.

1848 áprilisa után az uradalmi úriszék joghatóságának megszűntével minden hatósági és bíráskodási jogkör a városi tanács hatáskörébe ment át. A zsidó gyámatyák az úriszék felügyelete alól a városi tanács felügyelete alá kerültek, árvaszámadásaikat az uradalmi ügyész átadta a városnak.284 A zsidókkal kötött földesúri szerződések haszonvételi jogai, mint a zsidó mészárszék felügyelete is, a városi tanács kezébe kerültek.285

283 A városi igazgatásról részletesen lásd Ниш 1995a: 33. passim. Spitzer József kereskedőt a vásárbíró 10 váltóforintra büntette, mert boltja ünnepnapon is nyitva tartott. A bírság kétharmadát a vásárbíró a szegények pénztárába fizette be. VeML V.2.a 120/1841. február 13. A városi tanács a piaci szabályok alól felmentést is adhatott. 1845-ben a pápai zsidó lisztkereskedők kérésére engedélyezte a gabonavásárlást a hivatalos kereskedés kezdete előtt is, hogy a városi pékeket elláthassák liszttel, azzal a kikötéssel, hogy Tapolcafő és Tevel kivételével, ahová a gabonát őröltetni vitték, más községbe lisztet nem szállíthatnak. VeML V.2.a. 1099/1845. november 5.

284 VeML V.2.a. 103/1849. február 11., 402/1849. április 28.

285 Kohn Leopold és Fleischer Bernát bérlők a várostól kérték, szólítsa fel a község elöljáróit a mészárszékek hússal való ellátására. Uo. 636/1849. július 23.

90