Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
II. 3-A zsidó község Mint a Bevezetésben utaltunk rá, a pápai zsidó község iratanyaga kutatásunk során nem állt rendelkezésünkre. A közösség belső vallási életéről, mindennapi működéséről, szabályzatairól, szokásairól csak közvetett adatok alapján alkothatunk - eléggé hiányos - képet. Életüknek csak azok a vonatkozásai jeleníthetők meg, amelyek valamely, a földesúri vagy megyei-városi hatóság elé kerülve, mint megoldandó ügyek, rögzítésre kerültek. Ezekből az adatokból szinte semmit nem tudunk meg a pápai közösség más zsidó községekkel, nagy hatású rabbikkal vagy talmudiskolákkal fenntartott kapcsolatairól.286 Ilyen kapcsolatok azonban fennálltak nemcsak a közeli közösségekkel, hanem minden bizonnyal más Esterházy-birtokokon létrejött közösségekkel is. A magyarországi zsidó közösségek belső szervezete és élete többnyire azonos minták alapján alakult. Jellegét meghatározta a közösségnek a befogadó földesúrral és környezettel fenntartott kapcsolata.287 A zsidó községi hatóság a földesúri hatalom számára ugyanolyan entitást jelentett, mint például egy jobbágyközség. Akarata, joghatósága ezen keresztül érvényesült, és működésébe közvetlenül beavatkozott azáltal, hogy a közösség élén álló tisztségviselők megválasztása az ő jóváhagyása szerint történt. A zsidó községek kormányzása is a jobbágyközségek, valamint a városi magisztrátus mintájára történt. Az ottani igazgatásban meghonosodott címek itt is alkalmazásra kerültek hasonló tartalommal: bíró (Richter), esküdtek (Geschworene), szószóló (Vormund). A zsidó községen belül sem érvényesült társadalmi demokratizmus, az anyagi és a jogi státusz szorosan összefonódott. A terheket csekély mértékben vagy egyáltalán nem viselő tagoknak szinte semmilyen befolyása nem volt a község életének irányítására. Azok, akik letelepedési engedéllyel rendelkezve fizették a községi és földesúri adókat, a község belső életébe is 286 Kevéske kivételnek tekinthető a pozsonyi ortodoxiával fenntartott kapcsolatra való utalás a lentebb ismertetendő közösségi konfliktusban, továbbá az Ezekiel Landau prágai rabbi döntvénytárában fennmaradt adat, amelyben Effraim pápai rabbi kérésére ad tanácsot egy válóper költségei ügyében (Bányai 2008: 73-74.). 287 A magyarországi zsidó községek igazgatásának jellegére és belső szervezetére részben a cseh és morva anyaközösségek mintái hatottak, részben pedig a magyarországi közigazgatási minták (Katzburg 1999: 31-32.). 91
