Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
küldött ki az ügy kivizsgálására, akik kiderítették, hogy a két zsidó vallásuk előírásainak megfelelően, de a város vagy az uradalom tudta nélkül szerződött, nem jelölve meg az ablakok számát vagy méretét. A város ezért egyezségüket semmisnek nyilvánította. Mivel a felek engedély nélkül kötöttek szerződést, és Bülitz túl nagy ablakot vágatott (ráadásul 10 évig megvolt nélküle), elrendelték a befalazását. A város az ügyet felülvizsgálatra az úriszékre is megküldte.277 A városi tanács közjegyzői funkciójával összefüggésben a hagyatéki, végrendelkezési, házassági szerződési és egyéb magánjogi ügyekben is egyre nagyobb számban fordultak zsidók a városhoz, főként az i830-as-40-es években.278 A község által kiadott bizonyságlevelek (pl. tanítói vagy erkölcsi bizonyságlevelek) csakis a városi tanács aláírásával és pecsétjével megerősítve váltak érvényessé.279 A bizonyságlevelekhez hasonlóan a móringlevelek hitelesítése és jegyzőkönyvbe iktatása is városi tanácsi hatáskör volt, a legtöbb esetben pedig a zsidók is eleve a város előtt kötöttek házassági szerződést.280 A házlevelek kiadásának várost illető hatásköréből következően nagy számban kerültek a tanács elé ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyek is. Pápa Belsőváros tanácsa a zsidó árvák vagyonának kezelésében is illetékes volt. 1815-ben Sopron vármegye a városi tanácshoz fordult Such Ábrahám pápai szappanos árvái 9610 forintos örökségének átadásáért, miután a gyermekek Sopronba költöztek. A városi gyámatyák intézkedtek a kihelyezett tőke kamatainak beszedéséről és a pénz Sopronba küldéséről.281 Büntető jogköre a városnak csak a kisebb bűntettekben volt; lopás, szabálysértés, kihágás esetén járhatott el. A pápai zsidók által idegenben elkövetett bűncselekmények ügyében is a városi tanácsot tekintették illetékesnek. A súlyosabb bűntettek az úriszék, illetve a vármegyei sedria jogkörébe tartoztak.282 277 VeMLV.2.a. 400/1815. november 11. 278 Toch Hirschl adósságának behajtása érdekében a császári-királyi Jáger Osztály a városi hatóságtól kért segítséget, hogy a zsidót kötelezze elégtételre. A város viszontválaszában közölte, hogy Toch időközben meghalt, és semmi sem maradt utána. VeML V.2.a. 853/1834. november 8. Herzfeld Simon özvegye, Spitzer Terézia 1834. október 3-án kelt végrendeletét másnap elhelyezte a városi levéltárban. Uo. 474/1834. október 4. 279 A város bizonyságlevelet adott ki arról, hogy az egy éve Pápán tartózkodó Ullman Ignác kereskedő a zsidó község szerint is békésen és jámborul viselkedett, ellene semmi panasz nem volt. VeML V.2.a. 349/1834. május 10. 280 Kohn Leopold és Toch Katalin 1848. november 19-én kötött házassági szerződésének beiktatása. VeML V.42.a. 99/1849. február 10. 281 VeML V.2.a. 60/1815. február 11.; 84/1815. február 18. 282 1835-ben Kaufmann Izsák 36 éves pápai kereskedőt a nyárádi malom és Borszörcsök közötti úton nyárádi rablók megtámadták, megverték és kifosztották. Az úriszék a vármegyei orvos és seborvos bevonásával folytatta le ellenük az eljárást, a panaszt tevő zsidót pedig a rabbi előtt letett zsidó eskü után kérdezték ki. VeML XI.ó02.b. Úriszéki iratok. 89
