Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
a városrészek és a földesúr között. A szerződés megkötése óta eltelt időszakban a földesúr a korábban biztosított jogokat is megnyirbálta. Az 1769-ben felvett kilenc úrbéri kérdőpontra adott városi feleletek minden ilyen sérelmet felsoroltak: ingatlanforgalom korlátozása, a városi legelők uradalmi használata, a kocsmáltatási jog megsértése, bizonyos áruk kereskedelmének földesúri monopolizálása.94 Az éveken át elhúzódó, a királyi kúriához is eljutó peres eljárás 1788-ban megállapodással zárult, amelyben a földesúr megerősítette a városrészekkel kötött szerződésekben foglalt jogokat, és szabályozták a legeltetési jogokat. Az extrakontraktuális telkek ügye ezzel a megállapodással azonban nem oldódott meg, további hosszú évek múlva sikerült csak helytartótanácsi nyomásra újra megállapodni a városrészek lakosságával. Az 1793-ban, illetve 1794-ben megújított városrészi földesúri szerződések hatályát ezen ingatlanokra is kiterjesztették.95 Ezúttal először a Belsővárossal jött létre a szerződés az extrakontrak- tualisták ügyében.96 Ennek értelmében a korábbi szerződésben nem szereplő telkeket hozzácsatolták a korábbi szerződés hatálya alá eső telkekhez, rájuk is kiterjesztve a szerződés hatályát. Az új telkek arányában 1258 forint 67 és V2 krajcárral megemelték az éves cenzust. Fontos újonnan szerzett jog volt, hogy az uradalom elismerte a városi tanácsot a belsővárosiak elsőfokú bírói fórumának a városiak egymás közti ügyeiben, kivéve a bűnügyeket és a céhügyeket. Az uradalom továbbra is meg kívánta tartani a belsővárosi ingatlanforgalom felügyeletét, de végül lemondott a házlevelek láttamozásáról, és megelégedett azzal, hogy a házlevél egy példányát az uradalmi levéltárban is elhelyezzék. A szerződés eredetileg a városi igazgatást is érintette, amikor nem engedélyezte, hogy a városi tanács mellé 60 fős választott községet állítsanak.97 A külső városrészekkel egy évvel később sikerült megújítani az örökös szerződést.98 Itt is elsősorban az extracontraktualisták helyzete várt rendezésre. Ezeket a telkeket hozzácsatolták a kontraktualista telkekhez, és meghatározták az utánuk fizetendő cenzust. A külsővárosiaknak a korábban megállapított 1200 rajnai forint felett még évi 1138 forint 84 krajcárt kellett fizetniük. A szerződés kitért az ingatlanforgalomra, megerősítve a korábbi 94 Lichtneckert 2007:176-193. 95 Ezután is számon tartották, hogy egy-egy adott ingatlan melyik szerződés hatálya alá esett, így az iratok megkülönböztetik az ó- és újkontraktuális ingatlanokat. 96 Pápa, 1793. október 3. (Petrik2010: 133-138.) 97 A földesúr a választott község helyett 24 tagú külső tanács létrehozását írta volna elő. Ezt azonban a helytartótanács nem hagyta jóvá, és a külső tanács helyett a választott község felállítását rendelte el. (Uo. 140.) 98 Pápa, 1794. október 29. (Uo. 140-144.) 39
