Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

I. 2. Zsidó bevándorlás a Dunántúlra és a népesség alakulása a 18-19. században

Az újkori magyarországi zsidóság népes mezővárosi közösségei az 1848-at megelőző mintegy évszázadnyi időszakban alakultak ki. A zsidóság népességi viszonyait a nagyobb városi tömbök létrejötte mellett - néhány nagyobb falusi csoporttól eltekintve - egy-egy család földesúri birtokokon történő megtelepedése jellemezte.

Magyarországon a középkori és az újkori zsidóság között nem volt folytonosság. A török hódoltság idején a zsidóság hazai jelenléte megszűnt. Az ország 1848 előtti újabb jelentős zsidó közösségei főként a 18. században megindult nagyarányú bevándorlás és az azt követő demográfiai fejlődés eredményeként jöttek létre.

A zsidóság magyarországi bevándorlását a szakirodalom négy korszakra osztja az újkorit tekintve utolsónak, amely a 17. század legvégétől mintegy két évszázadon át tartott változó intenzitással.21

A török kiűzése utáni kormányzati politika, amely az ország elnéptelenedett területeinek újratelepítését szorgalmazta, eredeti szándéka ellenére a katolikus népesség mellett a zsidók bevándorlására is ösztönzőleg hatott. Bár a Kollonits érsek-féle Einrichtungswerk azt ajánlotta, hogy az újonnan felszabadított területeken meg kell akadályozni a zsidók letelepedését, sőt, az országban élő zsidókat is elvándorlásra kell késztetni, maga az udvar, a politikai és gazdasági elit, valamint a helyi hatóságok is igénybe vették a zsidók szolgáltatásait, elsősorban a hadiszállítás terén. A 18. század elején pedig a visszafoglalt területek gazdasági megszervezése, a földesúri birtokok árutermelő uradalmakká szervezése kifejezetten igényelte a kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező zsidó árufelvásárlók tevékenységét. Éppen ezzel függött össze, hogy a birodalom nyugati tartományaiból I. Lipót idején, illetve III. Károly intézkedései nyomán elvándorlásra kényszerülő zsidók Magyarország nyugati, illetve északi vármegyéi felé indultak meg, ahol megjelenésük találkozott a földesurak szándékával. Szintén a 17. század második felében érkeztek zsidó menekültek Magyarország területére kelet felől, lengyel és litván területekről.

21 Varga 1992: 59.

23