Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

dős területeket, így azok egy-egy erdőrészben található gubacs begyűjtésére szerződtek. A tőkével rendelkező zsidók pedig a gubacs felvásárlását, elszállítását és értékesítését bonyolították. Az 1781-es számadásból tudjuk, hogy Jacob Salamon gyimóti és Israel Hirschl gyömörei zsidók együtt bérelték ki a szerecsenyi és mórichidai erdőben termett gubacsot évi 100 forintért. A gyimóti zsidó ezenkívül a csóti erdőben megtermett gubacs szedését is kibérelte. A pápai Kis Dávid a kupi és nagygannai erdők mellett a Devecser környéki erdőkben megtermett gubacsra is szerződött.694 1786-ban az uradalom erdeiben várt gubacstermés teljes mennyiségére 1200 rajnai forint értékben egy idegen zsidóval szerződött a prefektus, aki 1000 forint előleget le is fizetett.695

Az ezt követő időszak uradalmi iratainak hiánya miatt mindössze a 19. század második évtizedéből van gubacsra vonatkozó adatunk. Ennek ellenére a közbeeső és az ezt követő évtizedekben is feltételezhetően fontos uradalmi bevételi forrás volt.

Az 1810-es évek végén hosszan elhúzódó, bonyodalmas vita folyt az uradalmi tiszt és egy Scheu696 nevezetű kőszegi zsidó kereskedő között, akivel hat évre szerződtek az uradalmi gubacstermésre, amit nagy mennyisége miatt 1818-ban részben a bencés rendház padlásán, részben Pálfy Lászlónál tároltak. Scheu és az ügyletbe később bekapcsolódó fia is többször késlekedett a gubacs árának lefizetésével, ami miatt a régens perrel fenyegette meg őket, és kilátásba helyezte, hogy másnak fogja eladni a gubacsot. Scheu 1819- ben 500 köböl gubacsért 4000 konvenciós forinttal tartozott, amivel ismét késlekedett. Nemfizetés esetére a kormányzó régens Kőszeg város tanácsa elé citálásával fenyegette a zsidó kereskedőt.697

A pápai kereskedők adott esetben nem csak a pápai uradalmi erdőkben termett gubacsot vásárolták fel és értékesítették tovább. Akárcsak a hamu- zsírfőzés esetében, a pápai uradalomtól távolabb eső területek termésére is szerződtek. Neuman Ábrahám, aki tőkeerejénél fogva képes volt mindig a hasznot ígérő üzletbe fektetni pénzét, 1811-ben a tihanyi apátsági urada694 DREKK Rationes 154., 166.

695 MOL P 1216 capsa 51. nr. 5.1786. július 20.

696 Minden bizonnyal Schey Mózesről van szó, aki az 1780-as évek közepén Lakompakról Kőszegre költözött és ott kiterjedt kereskedést folytatott. A Schey család egészen a 19. század közepéig meghatározó szerepet vitt a város gazdasági életében. Schey Mózes öt fia termény- kereskedő, illetve bérlő volt, akik egészen a dél-dunántúli megyékig kiterjedő kereskedést folytattak. A család az 1850-es évektől Ausztriába, főként Bécsbe tette át tevékenységét, és a birodalmi székhelyen futott be a nemesség megszerzéséig ívelő karriert (Söptei 2010: 24-27.). A család kereskedelmi tevékenységét és egyéb ügyleteit említi még: Ö. Kovács 1985: 256.; Harsányi 1974: 83. passim; Tilcsik 2010: 44.; Kaposi 2009: 91.; McCagg 1985: 390-391.

697 MOL P 1216 capsa 64. nr. 266, 267.1817. augusztus 25. - 1819. november 15. között folytatott levelezés.

195