Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
patrónusa nem vagyok”, a prefektus hagyja helyben a zsidót az év végéig, de később, ha csak lehet, keresztény mészárost fogadjon fel.610 Végül ez csak 1784 novemberében sikerült.611 Az viszont, hogy a gazdasági szükségszerűség és a zsidók hajlandósága a magasabb összeg megfizetésére felülírta az ilyesfajta idegenkedést vagy szándékot, inkább jellemzőnek mondható. II. 5. 2. 4. Hamuzsírfőzés A Bakonyban jelentős területeket bíró Esterházy-uradalom egyik fontos bevételi forrásává vált a szappan- és salétromfőzéshez, illetve az üveg- és textiliparban használatos hamuzsír, amelyet a 18. századi birodalmi ipar egyre intenzívebben igényelt. Az örökösödési háború időszakában még nagyobb volt a kereslet a hamuzsír iránt. Csehországban az 1760-as évek elején a fahiány miatt a hamuzsír ára igen felszökött, ezért az üvegipar válságba került. Mária Terézia a cseh üvegipar megmentése érdekében a hamuzsír olcsó kivitelét kívánta biztosítani, ezért 1755-ben megtiltotta, hogy a magyar hamuzsírt külföldre szállítsák. Az erdőségekkel rendelkező uradalmak számára ez kedvező kiviteli lehetőséget nyújtott, így ahol csak lehetőség volt rá, hamuházakat állítottak fel, amelyeket árendában működtettek. A szállítási és vámköltségek ellenére is óriási, olykor 50%-os nyereséget is el tudtak érni a kereskedők.612 A termelés többsége a Dunántúl erdeiben folyt. A korabeli adatok szerint Veszprém megyében készítették és innen szállították el a legtöbb hamuzsírt.613 A kedvező felvevőpiac miatt egyre intenzívebbé váló termeléssel a hamuzsírfőzők egymást és az erdőket is tönkretették. Már 1762-63-ban több dunántúli hamuzsírégető tönkrement a fahiány miatt. 1776-tól újra engedélyezték a külföldi kivitelt, de vámmal sújtották. A Fiúmén vagy Trieszten keresztül szállított hamuzsír vámja magasabb volt, mint azé, amit az örökös tartományokon keresztül vittek ki, ezzel segítve a cseh üvegipart.614 A pálinkafőzés mellett korszakunkban a hamuégetés is csaknem kizárólagos zsidó szakmává vált. Az i730-as-40-es évekből fennmaradt szám610 MOL P 1216 capsa 51. nr. 4.1781. augusztus 19-i levél. 611 MOL P1216 capsa 51. nr. 5.1784. november 7-i levél. A zsidó bérlő ekkor már 12 forintot fizetett a mészárszékért és 4 forintot egy darab földért. A katolikus mészárost Szent György- naptól ugyanekkora díj ellenében sikerült felfogadni. 612 1749-ben Esterházy II. Ferenc arra utasította pápai tiszttartóját, hogy a hamuégető zsidótól tudakolja meg, Fiume és Trieszt felé lehet-e hamuzsírt szállítani (LAszló 2008:156.). 613 1756-ban Veszprém megyében 11 helyen 41 kazánban kb. 6000 q (1 mázsa = 56 kg) hamuzsírt égettek. Hegyi 1978. 109. A somogyi, nagy kiterjedésű erdőségek szintén kitűnő lehetőséget biztosítottak hamuházak működtetésére. 1753-ban 49 hamuház volt a megyében, ahol pápai vállalkozók is megfordultak (Gőzsy 2005: 31.). 614 Eckhart 1922: 218-220. 179
