Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
viszont kifejezetten hasznosnak tartották, hogy zsidók béreljék ki a mészárszéket.603 A zsidó mészárosok a 19. század elején társaságot (kompániát) alkottak és közösen bérelték az uradalmi vagy községi mészárszékeket.604 Amikor az uradalom 1836-ban a városi fogadóit bérbe adta a városnak, az öt mészárszéket is átengedte a hozzájuk tartozó városi legelővel együtt évi 500 ezüstforint fejében.605 Ekkor a zsidó mészárosok továbbra is az 1835- ben 10 évre megkötött szerződésben foglaltak szerint élhettek jogaikkal, de megtiltották nekik, hogy máshonnan behozott húst mérjenek.606 A18. századból fennmaradt számadások az uradalom falvaiban található mészárszékek hasznosítására vonatkozóan is sok adatot megőriztek. 1781- ben Gyimóton Jacob Salamon bérelte a mészárszéket, és ő mérte a húst a bébi mészárszékben is.607 Homokbödögén Moises Mayer, aki az uradalmi curiát bérelte a tartozékaival együtt, 6 évre szerződést kötött a földesúrral a mészárszékre és az italmérésre is évi 40 forint ellenében.608 Zsidó bérelte ekkor a mészárszéket Gyömörén is.609 Kiss Ferenc prefektus földesúrnak küldött levele a zsidó mészáros félfogadásának hátterét is megvilágítja. A levélből kiderül, hogy a mészárszéket még az év elején is keresztény mészáros bérelte évi 6 forintért, de felmondott. A zsidó bérlő viszont hajlandó volt megfizetni a 10 forintos éves bért is, ezért kénytelen volt őt felfogadni. Egyben bérbe vette a pálinkaházat is, amelyben korábban egy másik, azóta meghalt zsidó lakott. A falubeli nemesek Győr vármegye hatóságánál tiltakoztak az ellen, hogy a falusi mészárszékben zsidó mérje a húst, arra hivatkozva, hogy ezt a megyei statútumok tiltják. A megyei hatóság meg is tiltotta a zsidó mészáros félfogadását, de a prefektus nem hagyta ennyiben a dolgot, vizsgálatot kért, amelynek eredményeként kiderült, hogy a megye területén több környező faluban, így Ménfőn, Medvén, Pécen, Szemerén és más falvakban is korábban és most is zsidók a mészárosok. Erre hivatkozva a prefektus továbbra is Israel Herschlnek adta árendába a mészárszéket. A földesúr véleménye az ügyről az volt, hogy mivel „én a zsidónak nagy ben fenntartásokkal ugyan, de elfogadta a prefektus döntését: „nem kedvem szerint való új hír ez, mert a zsidókkal nem szeretek commertiumban lenni, de a kéntelenség ellen nem tehetek.” 603 Uo. capsa 66. nr. 48. 1808. április 16-i levél. „A többiben pedig ha valami zsidó találkozna, aki a hús vágását elvállalná, de mindenkor oly feltétellel, hogy elegendő ember lenne, és keresztény vágólegényeket tartana, legjobban szeretném. Constituálja öcsém a zsidó elöljárókat, talán a magokat jobban bírók közül többen is összeállnának társaságban.” 604 1815-ben Hofman Meschlről és fiáról, Józsefről mint a zsidó mészárosok „compagnistái”-ról tesznek említést. VeML V.2.a. 124/1815. március 14. 605 MOL P 1216 capsa 67. nr. 75. 606 Uo. 607 DREKK Rationes 94. eos Uo 609 Uo. Israel Hirschl az uradalmi házért Szent György-naptól Szent Mihályig 10 forintot, a mészárszékért egész évre szintén 10 forintot fizetett 1781-ben. 178
