Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
szélesre nyitotta. Ebben jelentős szerepet játszott a helyi zsidóság birodalmi területeken túlmutató kereskedelmi és vallási kapcsolatrendszere.488 Az akkulturációs igény és készség a zsidóság és a környező társadalom gondolkodásában is megjelent a reformkor idején. Ez a kaszinók mellett megmutatkozott a fürdők és egyéb egyesületek életében, valamint az oktatásban. Pápán az 1840-es évek elején egy kaszinótagokból alakult részvényes kör kibérelte az uradalomtól az ugodi fürdőt, amely tulajdonképpen a pápai kaszinó kihelyezett nyári szórakozóhelyeként működött.489 A reformkori magyarországi fürdőkön megnyilvánuló társadalmi demokratizmus az ugodi fürdőn is megtapasztalható volt a tekintetben, hogy ott - a főrendek kivételével - minden társadalmi réteg, így a zsidóság is képviseltette magát. A fürdői vendégkönyv tanúsága szerint a pápai zsidók is rendszeresen megfordultak, szórakoztak a fürdőn, a szálláshelyet is zsidó bérlő működtetette az 1840-es évek derekán. Nem utalnak arra a források, hogy a zsidó vallású vendégek elkülönültek, illetve elkülöníttettek volna a többi vendégtől, és nem mutatkozott különbségtétel a fürdődíjak tekintetében sem. Az egyre inkább hazafias jelleget öltő reformkori bálok vendégei külsőségekben is kifejezésre juttatták a magyarosodás igényét. A zsidóság társadalmi integrációjának Kossuthék által megfogalmazott kulturális feltételeire adott válaszként is értelmezhető a korabeli sajtóban megjelent tudósítás egy ugodi bálról, amelyről a következőket tartotta érdemesnek feljegyezni az éles tekinetű tudósító: „a héberhölgyek honi kelmében jelentek meg, de a büszke úrhölgyek — akiknek átellenesül esett ilyen társaságban vigadni — semmit sem adtak a nemzeti öltözködésre”.490 A zsidók a város társadalmi eseményeiben való részvételének lépésről lépésre történő megjelenésére utalhat, bár elsősorban a védelmet nyújtó földesúrnak szóló hódolat kifejezésének tekinthető, hogy 1801-ben, amikor Esterházy HL Ferenc nápolyi követségből történt szerencsés hazaérkezésekor a városban diadalmenetet tartott, a zsidó község is hódolattal fogadta. A kor szokásainak egyébként megfelelő eseményen a város különböző testületéi, így a céhek is feliratokkal ellátott táblákkal, zászlóikkal felsorakozva fogadták a város földesurát. A Belsőváros határánál kronosztikonnal ellátott diadalkaput állított a város, a zsidó község pedig az Alsómajorban „triumfális portát” emelt, amelyen „semmi inscriptiók voltak, hanem dictióját nyomtatásban bé nyújtotta” a földesúrnak.491 488 A kaszinó vendégkönyve alapján ezek a kapcsolatok Bécs és a birodalom nagyobb városai mellett Dániáig, Franciaországig, a német és lengyel területekig terjedtek ki (Ниш 2007b: 113., 115-116.). 489 Jakab 2001: 27-62. 490 Pesti Divatlap, 1846. Pápa, Nyárutó 4. 596. Petneki 1991: 240. 491 MOL P 1216 capsa 64. nr. 110.1801. szeptember 14. Sajnos a szöveg nem maradt fenn. 151
