Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Társadalmi konfliktusok A zsidóság és városi környezete közt időnként megnyilvánuló konfliktusok alapja a legtöbb esetben gazdasági jellegű volt. Fentebb részletesen tárgyaltuk a hitelező és az adós, illetve a felvásárló zsidó és a céhes mesterek közti konfliktusokat, amelyek ugyan tisztán gazdasági kapcsolatok folyományai, mégis kitűnően mutatják a felek társadalmi helyzetének meghatározottságát, egyben pedig egymásrautaltságukat. A kiváltságokat élvező, ugyanakkor éppen azok miatt erős kötöttségek kényszerében mozgó céhes mester áll szemben a mindezen kiváltságokból kirekesztett, ezért alkalmazkodásra és a kiváltságokat, a rendi kereteket kikezdő és bomlasztó tevékenységre kényszerülő zsidóval.492 A konfliktusok okai tehát nem annyira maguk a zsidók voltak, hanem sokkal inkább a helyzetük, amely gyakran a rendi korlátok megkerülésére kényszerítette őket. A túlsúlyban lévő gazdasági jellegű konfliktusok mellett előforduló mindennapi vagy éppen nagyobb korderejű bűnügyi eseteket egy-egy példával mutatjuk be. Schwarz Márkus helybeli zsidó rőföskereskedő feleségét, Baron Szálit t835-ben a városi tanács egy pápai polgár panaszára becsületsértés miatt ítélte el. Kelcz József tímármester azzal vádolta az asszonyt, hogy sértegette, mire Baron Száli a tanács előtt hazugnak nevezte őt, hozzátéve, hogy a férfi is sértegette őt. A tanács előtti viselkedése miatt az asszonyt ítélték el, aki a 25 márkás büntetésének megfizetéséig az ujján lévő gyűrűjét tette le biztosítékul.493 Zsidó felek közt történt becsületsértési ügy is került a városi tanács elé. Roth Mózes fiát azért zárták a városi fogdába néhány órára és büntették némi készpénz megfizetésére, mert a vásárban egy másik zsidót sértő szavakkal illetett, és amikor a vásárbíró közbelépett, őt is megtámadta.494 A szomszédsági viszony hétköznapi konfliktusai közé tartozott az az ügy, amikor Frenkl Mózes zsidó pék a szomszédságában lakó Becsey János csizmadia ellen tett panaszt, mivel annak malacai kárt tettek a pincéjében található kenyérlisztjében. A tanács Frenkl panaszát jogosnak tekintve pénz- büntetésre ítélte a mestert.495 492 Kecskeméti példák alapján Ö. Kovács József vette számba a zsidóság és környezete konfliktusait, egyben rámutatva a közösségen belüli választóvonalak meglétére is. Az ő vizsgálatai is azt mutatták, hogy a konfliktusok alapja nem a vallási ellenszenv, hanem sokkal inkább gazdasági okok (vásári ellentétek, áruhamisítások, csalások stb.) voltak, amelyeket azonban kísérhettek vallási motívumok is (Ö. Kovács 1991:156. passim). 493 VeML V.2.a. 228/1835. március 21. 494 VeML V.2.a. 436/1820. szeptember 2. 495 VeML V.2.a. 2/1795. július 25. 152
