Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Toborzás és válogatás
1942-ben biztosítani kellett volna. Ezt csak úgy lehetett elérni, ha az 1942/1943. évi újonc sorvány egy, illetve két éves előképzést kap. Amennyiben 1941-ben elegendő korengedményes (17 éves) jelentkező nem akadt volna, úgy azt az újonc sorványt tervezték felszólítani az ejtőernyős csapatokhoz történő jelentkezésre, akik 1942-ben kerültek volna sorra. A légierőn belül megalakuló bizottságoknak feladata lett volna az előképzésben résztvevők kiválasztása, és gondoskodni arról, hogy a kiválasztottak, valamint az előképzettek - amennyiben nem korengedményesként akartak volna szolgálni - az ejtőernyős csapatokhoz kerüljenek besorozásra.145 A kérdések alaposabb megvitatására a HM 10. osztály 1941. május 12-ére értekezletre hívta össze az összes érintett osztályt. Itt a Légierő Parancsnokság korábban előterjesztett javaslatának (52.219/eln. le. 3. -1941. sz.) pontjait tárgyalták meg: legénységi utánpótlás,146 altiszti utánpótlás,147 karpaszomá- nyos utánpótlás,148 felszerelés anyagi fedezete,149 haderőn kívüli kiképzés,150 tartalékosok létszáma,151 fegyvergyakorlati behívás szabályozása, 145 HL HM 18.386/10. oszt. ein. -1941. 146 A HM 10. osztály szerint a legénységi utánpótlásnak nem volt akadálya, ám a 6 évi továbbszolgálati idő túl hosszú volt, ezáltal nem látszott megvalósíthatónak: az értekezlet véleménye szerint erre nem is volt szükség. A javaslattal elvben a 6. vkf. oszt. is egyetértett. A HM 8. osztálya a tsz. (továbbszolgálás) rendszerének fenntartásával nem értett egyet, csak akkor, ha továbbszolgálóként kiválóan megfelelt tisztek a hivatásos tiszti állományba kerülhetnének. Ugyancsak a 8. osztály javaslata szerint a hadapród iskolákból is történjen felavatás az ejtőernyős-zászlóaljhoz. A jegyzőkönyvet - melyben a 8. osztály javaslatát tette - 1941. május 12-én vették fel. Ahadapród iskolákból a legjobb esetben is csak 1945-ben várhattak volna utánpótlást az ejtőernyősök, mivel a képzés 1941 őszén indult meg és öt évesre tervezték. Dr. Szakály Sándor írásos közlése 2013. 05. 05. 147 HM 10. oszt.: Az altiszti kiegészítés szempontjából külön ejtőernyős alosztály felállítására nem volt szükség, mivel a harckiképzésben nem volt lényegi különbség, az alapját tekintve egyforma volt. Az „ejtőernyős hallgatók" a gyakorlati kiképzés ideje alatt az ejtőernyős-zászlóaljhoz kerültek volna beosztásra. A 6. vkf. oszt. tájékoztatása szerint 1941. június vagy július hónapban 25 fő oktató vett részt ejtőernyős kiképzésben, akik majd a levente kiképzés keretében a haderőn kívüli ejtőernyős kiképzést fogják vezetni. 148 HM 10. oszt.: célszerű lett volna a karpaszományosok beosztása az ejtőernyős-zászlóaljhoz, azonban a javasolt 3 évvel szemben csak 2 évi tényleges szolgálatra lennének kötelezhetők. 149 Vkf. 6. oszt.: felszerelés anyagi költségeire jelentése szerint rendelkezésre állt 1000 pengőnyi összeg. i» vkf. 6. oszt.: a zászlóalj csak az 1942. évben kap először haderőn kívüli ejtőernyős kiképzésben részesült legénységet. Javasolta a haderőn kívüli kiképzés idejének 2 évben történő megállapítását. A kiképzés kezdeteként a betöltött 16. életévet adták volna meg, ezután jelentkezhetne a jelölt, mint korengedményes. A sorozott legénység haderőn kívüli kiképzését a 18. életévében kezdené. A16. osztály szerint szükséges a korengedményes jelentkezőktől követelt szülői belegyezés szövegének megváltoztatása (noha konkrét javaslatot írásbeli formában az értekezleten nem tett). 151 A tartalékosok létszámának meghatározását az 5. vkf. oszt. rep. ea-ja vetette fel. Szükségesnek tartotta, hogy megállapítsák: hány fő behívása szükséges, illetve mennyi tartalékosra lenne szükség. Rámutatott az ejtőernyős alakulatok nagy veszteségeire (feltételezhetően elvi számítások alapján, valamint a német ejtőernyősök veszteségeit hozva fel példaként), amit az 63
