Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér

A versenytárgyalást a Magyar Wayss és Freytag Rt. nyerte, a 4.500.000 pengő hitelhez szükséges összeget az 1943. évi állami költségvetés külön beruházás hiteltételével biztosították. Az árajánlat a jegyzőkönyvben megadott 121.700 pengő figyelembe vételével és az árleszámítolás után mérséklődött és 4.069.450 pengő végösszeget fogadtak el 1943. szeptember 29-én. A munkálatokat gyors ütemben, 1944. július 30-áig be kellett fejezni.97

A cég teljesítőképességét biztosított feltételek esetén és napi 10 óra munkaidő mellett 240 m3 beton keverésében határozta meg. Összesen 23.980 m3 betonra volt szükség. Ha tudták tartani a napi mennyiséget, akkor 100 munkanapot igényelt a betonozás. Amennyiben 1943. augusztus 1-én megkezdhették a betonozást, a pálya munkája 4 naptári hónap alatt, havonként 25 munkanapot feltételezve, 1943. november 30-ig befejezhető. Feltételezhető, hogy az időjárási viszonyok is kedveztek a munka folyamán, egészen a végéig. Az anyagok (bazalt) szállítási ideje július 15-ei kezdettel és november 20-ai befejezéssel 105 munkanapot tehetett ki. A munkamenet zavartalan lebonyolításához naponta 685 tonna, vagyis kb. napi 70 vagon anyagnak kellett volna beérkezni Pápa vasútállomásra. A cég azonban nem látta kivitelezhetőnek, hogy Pápa állomása 685 tonna anyagot fogadjon naponta, ráadásul úgy, hogy közben más építkezésekhez is érkezik anyag. Mivel a szállítmányok zöme a Ság-hegyi bazaltbányából érkezett, a bányának naponta 440 tonna szállítmányt kellett volna útnak indítani. Mivel a kecskeméti repülőtérnek a nyersanyagát is ez a bánya szállította, így kétséges volt, hogy képes lenne kapacitásán felül még a pápai repülőtér építését is kiszolgálni. Ezek alapján a munkára fordítandó időt a kiíró hatóság 250 napban állapította meg.

Az ejtőernyős-zászlóaljnak - az ejtőernyős ugrással végrehajtott harceljárás megszűnésével - szüksége volt egy intenzív, közelharcon és a páncélelhárításon alapuló harckiképzési rendszerre, a keleti arcvonalon tapasztalható ellenséges harckocsi- és élőerőfölény miatt. A megfelelő kiképzéshez szükség volt egy arra alkalmas kiképzőpálya kialakítására.98

1943-ban már folytak tárgyalások arra vonatkozóan, hogy az ejtőernyőszászlóalj számára a repülőtér mellett építenek ki egy komplex rohampályát. 1944. március 18-ára értekezletet tűztek ki a rohampálya építésével kapcsolatban. A januári jelentésben - melyben meghatározták a márciusi értekez97 A betétlap szélére a következő kiegészítést írták: „Szerződésileg fentartom azt a jogot, hogy esetleg munkaszolgálatosok rendelkezésre bocsájtása esetén, a költségvetés B. alternatívára adott egységárak alapján számolhassam el az egyes tételekben szereplő építési munkálatokat annak dacára, hogy az építési munkába vállalati úton (A. alternatíva) hajtandó végre. Kikötöm azt is, hogy a munkamenetet úgy kell beosztani, hogy minél nagyobb, de legalább 50-60 m. szélességű összefüggő részt a f. évben feltétlenül el kell készíteni és hogy szükség esetén a pályát a kisebb szélességgel is a pályát már a f. é. tél folyamán használhassuk." HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga Pápa 188. doboz. Lep. 127.338/ XI. oszt. -1943. alapszám: 202.489.

98 HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga Pápa 188. doboz - pápai eje. zlj. rohampálya terve. M. kir. 1. honvéd repülő hadosztály parancsnokság. Építési osztály. 211.591/ép. oszt. -1944.

52