Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér

letet - a csatolt tervekből kiderült, hogy két épület túl közel esett volna a rohampálya határához." Mivel a zászlóalj a gyakorlatok során éles kézigránátokat használt, biztonsági okok miatt javasolták, hogy bizottság vizsgálja meg a helyszínt és a körülményeket. Az 1944. június 13-ai jelentésben, a március 18-án összehívott bizottság tárgyalásának eredményeképp a repülőtéri laktanya területén létesítendő akadálypályával és az ejtőernyős ugrógyakorlótér helyszínén felépítendő roham- és páncélromboló pályával kapcsolatban a költségvetést és Marsay Andor építési vállalkozó cégének ajánlatát terjesztették fel. 1944. szeptemberben az építési javaslatot visszaadták azzal, hogy az 1944. januári bizottsági eljárás jegyzőkönyvét csatolják és újból terjesszék fel. Ez szeptember 29- én (!) meg is történt.

Az 1. sz. betétlapon a bizottsági tagok közül egy ejtőernyőst említenek.99 100 101 A csatolt 1943. évi felterjesztés szerint az ejtőernyős-zászlóaljnak az akadály- és rohampályára sürgős szüksége volt a legénység kiképzéséhez. A terveket a zászlóalj szakértői készítették el (konkrét személyek említése nélkül), külön pontokban emelve ki a pálya jellegét és épületeinek kialakítását. A pályát állandó jellegűnek szánták, ezért az összes felszerelést és berendezési tárgyat erős kivitelűre tervezték. A rendszeres kézigránát gyakorlatok miatt a felépítmények, berendezések (raj óvóhelyek, földbunkerek, házak) anyagát gondosan kellett kiválasztani, hogy a terhelést kibírja. A tervezett három darab háznak orosz mintájú falusi ház jelleget szántak, legalábbis erre utalt a leírásban a konyha helyiség alatti pince és a padlásfeljáró kialakítása is. A falakat a kézigránátdobások miatt betonból tervezték, ablak- és ajtónyílásokkal, tokok nélkül. A nyílásokba beakasztható deszka és ajtólapok elégségesek és gyorsan pótolhatók lettek volna.

Az 1944. VI. 3-ai, akadálypályát ábrázoló alaprajzon a következő bejegyzés szerepel: „rohampálya a bizottság véleménye alapján az eje. ugró gyakorló téren tervezve.”m

A roham- és páncélromboló pályáról készült helyszínrajz hasonlóan vázlatos volt, mint az akadálypályáé. Itt még nem jelölték a rajttól a célig terjedő szakaszokat, csak a műszaki akadályok voltak feltüntetve. Harckocsi utánzatok megépítésére is sor került volna, hogy a harckocsik gyenge pontjai elleni

99 A tervrajzon csak az Antalháza puszta aláírással ábrázolt épületei jöhettek szóba, mint problémás objektumok, ám az adott épületekhez fedett futóárok vezetett volna, így a tervrajzokból nem derült ki egyértelműen, hogy a tervezők és a bizottság ezekre a tárgyakra gondoltak-e. (Az eredeti tervek szerint két épület közel esett volna a rohampálya határához, így azt módosították.) Hadtörténelmi Levéltár: VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga 1937-1944. Pápa 188. doboz.

100 1. sz. betétlap a 211.591/ép. -1944.sz. ügyirathoz. Ebben az V. osztály Paikert Imre főhadnagyot rendelte ki bizottsági tagként.

101 HM 211.591/ép. oszt. -1944. iratokhoz tartozó vázlatterv, sokszor javított változata. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz.

53

T