Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér
helyiséget terveztek. Az ejtőernyő-hajtogatás folyamatához kapcsolódóan külön hajtogató, szárító és raktár épületet szándékoztak építeni, ahol sor kerülhetett a hajtogatás rendszerének oktatására és gyakorlására, valamint az ejtőernyőket tárolni lehetett.93 A hatalmas épület alaprajza megmutatta, milyen részei lettek volna, amennyiben sikerül befejezni. 2 mosdóval és wc-vel, szénraktárral és kazánházzal látták el. Külön szárító és hajtogató teremmel, valamint 3 raktárral rendelkezett. A hajtogató terem délnyugati sarkában pedig egy átvilágító és három, egyenként 14 m hosszú, 1,30 m széles hajtogató asztal került volna elhelyezésre. Sporttelepek és Épületek Országos Főfelügyelőségének megbízása alapján egy komplex sportpálya terve készült el. Ez az építmény a háborús viszonyok miatt már nem épült fel, mégis érdemes megvizsgálni, hogy milyen eszközökkel akarták az ejtőernyősök fizikai kondícióját növelni. A 400 m-es futópálya köré tervezték építeni a többi sportelem helyét, a belső területére a magasugró, a súlylökő, a labdarúgó, a diszkoszvető, a gerelyhajító és a rúdugró pályát. A síkfutás mellett helyet kapott volna még a gátugrás, a távolugrás is. A nézők részére külön lelátót terveztek.94 Ennél grandiózusabbak voltak az ejtőernyős ugró előképző sportcsarnok tervei. A papíron 10536 m2 beépített térfogatú építményben speciálisan az ejtőernyős kiképzésre szolgáló eszközök szerepeltek, mint repülőgéptörzs, kiugróállványok és ejtő szerkezetek. Ha megvalósult volna az építkezés, az időjárástól függetlenül lehetett volna folytatni külön az ugrókiképzéshez szükséges gyakorlatokat, melyeket csak kinti eszközökkel, jó idő esetén lehetett végezni. 200 fő tudott volna egyszerre testmozgást végezni, ugyanis a tervrajzon 2 x 100 fős öltöző és fogas van feltüntetve, a hozzá tartozó 1-1 zuhanyzóval. Kazánház, szénraktár beépítését tervezték, az eszközök külön felszerelési raktárt kaptak volna. A tervekből kiderül, hogy az ugróállványok 1, 2 és 3,5 méter magasak lettek volna, az ugróterületen 60 cm fűrészporral, hogy a beérkezés erejét tompítsák.95 A m. kir. 1. honvéd repülő hadosztály parancsnokság építési osztálya 1943-ban adta ki vállalatba a pápai repülőtéren létesítendő (beton) gurulópálya építési munkálatait.96 Hivatalos eljárás szerint nyilvános versenytárgyalást hirdetett a Magyar királyi Honvéd Légierő parancsnokság (XI. osztály). 93 A tervrajzon Pápa, 1943. febr. 4-én dátum szerepel, február 8-ai dátummal a tervező mérnök olvashatatlan aláírása, valamint Ziegler József rajzoló sajátkezű aláírása. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. Erről az épületről írt Huszár János, egykori karpaszományos ejtőernyős honvéd. HUSZÁR 1999. 63-65. 94 Pápa 1944. január 10. dátumozással. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 95 HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 96 HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga Pápa 188. doboz. Lep. 127.338/ XI. oszt. -1943. alapszám: 202.489. 51
