Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér
Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítése 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér Huszár János, egykori karpaszományos ejtőernyős honvéd a következőket írta a pápai repülőtéren végbement építkezésekről: „1937. május 1-jén, a pápai katonai repülőtér átadása alkalmával csupán két hangár állt itt a hozzá csatlakozó műszaki helyiségekkel, s egy kétszintes, tágas, lapos tetejű épület72 a Szombathelyről ide költöző két könnyűbombázó század személyi állománya számára."73 Egy másik, 1937-ből származó74 tervrajzon a következő épületek voltak megtalálhatók a pápai repülőtéren: felszállópálya, legénységi épület (számozás nélkül), gyengélkedő épület (számozás nélkül), tiszti étkezde (számozás nélkül), 2 hangár (Caproniknak), derítő, szivattyúház, házi lövölde és a gonioház.75 „Miután azonnal kiderült, hogy az egyetlen kaszárnyaépület nem elegendő a parancsnokság és a repülő legénység elhelyezésére, 1937 második felében megkezdték a második, az elsőhöz teljesen hasonló épület alapozását. Ezt 1938-ban adta át Sorg Antal országos hírnevének örvendő cége, mely az első üzem munkálatait is végezte. Ilyen állapotokat talált itt az ejtőernyős alakulat 1939 őszén ideérkezőse alkalmával. Ezen a repülőtéren alakult meg hónapokkal később az ejtőernyős szállító repülőszázad. Az ejtőernyős katonáknak az első időkben, a városban az egykori huszárlaktanya nyújtott kényelmes otthont. A könnyűbombázó századok hamarosan Kecskemétre távoztak. Ekkor az első laktanyaépületben a szállító repülőszázad és az ekkor szerveződő repülő üzemi század helyezkedtek el, a másodikat76 az ejtőernyősök foglalták el."77 72 Ez a kétszintes, lapos tetejű épület lehetett a tervrajzokon szereplő legénységi épület. A terveken Budapest, 1936. július 10-ei dátum szerepel, ám ez többnyire nem az épület elkészültét, hanem csak a tervek láttamozását, vagy elkészítését jelzi. A II. emeleti tervrajzra írva a következő található: 3/5 könnyűbombázó repülő század, továbbá a II. emeleti alaprajzon található helyiségek, mint például a pilóták, a műszaki tiszt és a megfigyelők helyisége, jelzi, hogy az épület a bombázó század számára épült. Hadtörténelmi Levéltár: VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga 1936-1937 Pápa 187. doboz. 73 Klement Rudolf szerelő őrmester szóbeli visszaemlékezése. HUSZÁR 1999. 63-64. (1937) 74 Tervek készülte: Székesfehérvár, 1937. dec. 10. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 187. doboz. 75 Gonioház: a fel- és leszállásokat rádión irányító személyzetnek helyet adó épület. Hangodi László: Az M. Kir. Honvéd 4/I-es nehézbombázó-osztály története, 1936-1942. In: Hadtörténelmi Közlemények (116. évf.) 2003/1. sz. http://epa.oszk.hu/00000/00018/00023/12.htm 2011. 01. 23. 76 Utóbbiról ábrázolások nem voltak fellelhetők: elképzelhető, hogy ugyanazokat a tervrajzokat használták fel a második építkezés során és a két épület semmiben sem tért el egymástól. 77 Domonkos József százados visszaemlékezése. HUSZÁR 1999. 63-64. (1939) 47 T
