Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér

Az ejtőernyős kísérleti keret 1938 augusztusában alakult, majd 1939. október 1-ig Szombathelyen állomásoztak. Szombathelyen az ejtőernyős kísérleti keret, majd a század elhelyezése elég mostoha körülmények között volt csak megoldható. Állandó állomáshelyként nem jöhetett szóba: az itt tartózkodó bombázókat nem lehetett máshová áthelyezni, az ejtőernyősöknek nem tudtak volna megfelelő épületeket biztosítani, és a gyakorlótéri viszonyok is elég rosszak voltak. A harcszerű lőtér igen messze helyezkedett el. Az új helyszín kiválasztásakor az ideális megoldás érdekében több tényezőt kellett figyelembe venni: csak ejtőernyős alakulat legyen ott elhelyezve, jó gyakorlási viszonyok mellett jól használható, közel fekvő harcszerű lőtér álljon rendelkezésre, valamint a legénység elhelyezése megoldható legyen laktanyákban a repülőtéren. Várpalota és Tapolca rendelkezett ugyan repülőtérrel, ám laktanyával nem, ezért kiestek a lehetséges helyszínek közül.78 1939. október 1-ével79 került a század Pápára, végleges állomáshelyére.80 Pápán az elemi lőtér Nagyacsád község déli részén, Pápától 9 km-re, a harcszerű lőtér a várostól délkeleti irányban, mintegy 12 km távolságban a Bakony északi lejtőjén volt. „Az elemi lőtér 8 km-re a lakt.-tól, céltáblaanyag nélkül, teljesen elhanyagolva, a harcszerű lőtér 15 km-re a laktanyától, szintén anyag nélkül, sőt kibére- lés nélkül várta a szd-ot."81 A beérkező ejtőernyősök szerint a laktanya eléggé leromlott állapotban volt. A szobák négy falán kívül nem találtak semmit. A legszükségesebb berendezési tárgyakat - ágyak, szalmazsákok, kályhák - hosszas utánjárással kiutalta a III. hadtest, de asztalokat, padokat, fogasokat és iroda berendezéseket csak egy év múlva kapott a század. Hat hétig orvos és gyengélkedő szoba felszerelés nélkül, hat hónapig cipész és szabóműhely nélkül voltak.82 A Légierő szűkös anyagi kerete miatt esett a választás a kisvárosra, mert itt állt rendelkezésre a pápai huszárok laktanyája, csak így lehetett megoldani a század elhelyezési problémáját további kiadások, költséges építkezések nélkül.

78 MAKRAY é. n. 18-19. Tapolcán nagyon kicsi volt a repülőtér, Várpalota és vidéke nagyon köves talajú volt, és ez a kiképzésnél sok sérüléssel járhatott volna. SZOKOLAY é. n. 33.

79 Az ejtőernyősszázad felállításáról szóló rendeletben szabályozták az ejtőernyősök elhelyezését; Pápán, a lovassági laktanyában. HL VKF 4889/eln. 1. vkf. oszt. -1939.

80 HUSZÁR 1999. 64. (1939) Makray Ferenc, volt ejtőernyős százados visszaemlékezésében rossz választásnak ítélte Pápát, mert a huszár laktanya 1939 óta üresen állt. Akkor helyezték át a huszárokat. A fedeles lovardák, istállók, beteg ló istállók felhasználhatósága is igen kérdéses volt. A laktanya berendezése teljesen hiányzott. MAKRAY é. n. 30. Pápa mellett a legfőbb érv az volt, hogy a 7. huszárezred kiköltözésével üresen állt a huszár laktanya és az épület alkalmas volt egy zászlóalj elhelyezésére. SZOKOLAY é. n. 33-34.

81 Huszár János, egykori karpaszományos ejtőernyős honvéd, 2010. 05. 27-ei levele. Makray Ferenc, volt ejtőernyős százados visszaemlékezésében épp az elemi és harcszerű lőtér nagy távolságát nevezte meg, mint a helyszín rossz választásának egyik bizonyítékát. MAKRAY é. n. 30.

82 MAKRAY é. n. 30-31. -1939.

48