Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között
géppuskákkal.24 Az ugrást 200 m magasságból tervezték végrehajtani, a vezérgép példája szerint. 40-50 perc repüléssel kellett számolni, a táv 220 km volt.25 „A bevetési parancs 15.45-kor géptávírón érkezett délután 17.00 órára, a 3. hadsereg parancsnokságától. így 16.45-kor a deszant beszállt, majd a pilóták és a motorok bemelegítése után megindultak. A 4 gép eredetileg a két kis hangár előtti betonon állt, most egymás után fordultak jobbra, elgurultak a repülőtér város felőli végébe, ott bal fordulattal szembefordultak a széllel és a bakonyi Papod-tetővel, majd az E-101 nekifutott. Motorhiba nem volt, a gép a hangárok vonalában felemelkedett. Az E-103 éppen indult a nekifutásnak, az E-102 gurulósban volt, az E-104 megindult, amikor a vezérgép hirtelen meredeken kezdett emelkedni felfelé, elvesztette sebességét, 50-60 (más adat szerint 100 m felett) magasságban átbillent, majd kissé lógó jobb szárnnyal csúszott lefelé. Lapos szögben de működő motorokkal siklott és nem befúródva, hanem érintve a talajt, csúszott. A gép légcsavarjai leszakadtak, a jobb motor levált és benyomódott a kabin oldalába, az alsó burkolat feltépődött, az alsó géppuskaállás leszakadt, majd a kiömlő benzin a forró alkatrészektől lángra lobbant. 17.01 volt, az egész alig 2 perc alatt zajlott le, s a gép vastag füsttel égett. A startoló második gép levette a gázt és visszagurult az állomáshelyre. A földi személyzet és a tartalék ejtőernyős legénység futott a mentéshez, de a robbanó lőszerek és a nagy lángok miatt a roncsot elérni nem tudta."26 A roncsok között vesztette életét az ejtőernyős zászlóalj parancsnoka, vitéz Bertalan Árpád, a repülőgép személyzet és 14 ejtőernyős.27 A lezuhanás okaként a vizsgáló bizottság (melynek jelentése sajnos nem áll rendelkezésre) műszaki hibát állapított meg. A gép magassági kormány trimm (kiegyenlítő) rendszere hibásodhatott meg, minek következtében a gép faroknehéz helyzetbe jutott, és csak a motorok teljesítménye emelte felfelé. A meredek állásszög miatt azonban sebessége elégtelenné vált, emiatt zuhant vissza.28 24 SUBA 1995. 37. A gépek Sárhidai Gyula repüléstörténész szerint nem voltak túlterhelve. Ha egy ugró katona 110 kg-ot nyomott, és egy repülőt 75 kg-nak számítunk, akkor 26xll0 + 5x 75 = 3235 kg. Ehhez még hozzá jött 2-3 db, egyenként 100 kg súlyú ledobó konténer is. A repülőgépeket a bevetési távra és még 30-40 perc tartalékra tankolták, ami még kb. 1960 kg-al növelte a tömeget. Ez összesen 5195 kg tömeget tett ki, ami 5-6%-os növekedést jelentett. Amennyiben a repülőgép felszálló tömege meghaladja a normál értéket, legfeljebb hosszabb felszálló utat igényel és lassabban emelkedik fel. SÁRHIDAI 1982. 249. 25 SZOKOLAY é. n. 68. 26 SÁRHIDAI 1982. 246. 27 A gépen lévőkből 25 fő repülő hősi halált halt. SZOKOLAY é. n. 74-75. Veszprémben 17 fő van eltemetve, Farkasréten pedig 3 tisztet temettek: vitéz Bertalan Árpád őrnagyot, nemes Nagy-Ernyei Kelemen Károly századost és Bene László főhadnagyot. A halottak száma 20 fő, 4 repülő és 16 ejtőernyős. Összesen nem 8, hanem 14 fő jutott valahogy ki az égő gépből, közülük 2 fő a veszprémi kórházban halt meg, 4 holttestet másnap találtak meg a kép közelében. SÁRHIDAI 1982. 248-249., valamint „Elmélet, előtörténet" 19. és „Szervezés" 132. lábjegyzet. 28 SÁRHIDAI 1982. 250. 178
