Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

Majthényi Imre főhadnagynak kellett volna átvennie rangidős tisztként vitéz Bertalan Árpád őrnagy helyett a parancsnokságot, ám ő a zuhanás következtében megsérült, ezért a rangban következő Kiss Zoltán főhadnagy lett a parancsnok.29 О folytatta az előkészületeket: két-három fővel csökkentette a létszámot és egy-egy ejtőernyős konténert kirakatott a kézi dobású készletből.30 A repülőtér parancsnoka azonban nem adta meg az indulási engedélyt, csak akkor, miután a VKF távírón erre parancsot adott. Erre 19 óra után került sor. A másik három gép végrehajtotta feladatát, ám a rossz látási viszonyok miatt az ejtőernyősök 20 km-rel a célterület előtt ugrottak ki.31 A 2. ejtőernyősszázadot gépkocsival Szegeden át egyenesen a hadműveleti területre vitték és a gyalogsággal együtt be is vetették.32 A magyar 2. gépkocsizó dandár egyes részeiből, Sándor alezredes parancsnokságával kialakított Sándor-csoport (4. gépkocsizó-zászlóalj, 2. felderítő zászlóalj, 12. kerékpáros üteg, két légvédelmi gépágyús félszakasz és egy utászszakasz) előrenyomulása során bevonult Szabadkára. Itt találtak rá az ejtőernyősszázadra, melyet a dandárparancsnok alárendeltségébe vont. A század személyzetét Sándor alezredes gépkocsikra ültette és gépkocsizó gyalogságként vettek részt a harcokban.33

Utánpótlás-ledobás: Kárpátok -1941

A magyar katonai vezetés számára 1941 elejétől nyilvánvalóvá vált, hogy a német-szovjet háború kirobbanása csupán idő kérdése. Werth Henrik, a Honvéd Vezérkar főnöke meg volt győződve arról, hogy az újabb területi revíziókhoz aktívabb külpolitikát kell folytatni. Ennek érdekében előfordult, hogy a németeknek a magyarok készségességét hangsúlyozta, a magyar külügyminisztériumnak pedig olyan álhíreket közölt, mely szerint, a németek csodálkoznak, hogy „Magyarország katonailag látszólag teljesen érdektelenül áll a krízissel szemben." 1941. június 26-án azonban szovjet repülőgépek Rahó és Kőrösmező térségében támadásokat hajtottak végre, Kassát pedig felségjelzés nélküli gépek támadták. Ez elegendő indokot adott Horthy Miklós kormányzónak, hogy kinyilváníttassa a hadiállapot beálltát a két ország között. Június 28-án indultak meg a szárazföldi csapatok, először Volócnál lépték át a magyar határt.34 Az egyetlen, ejtőernyős ugrással összekötött ejtőernyős után29 SZOKOLAY é. n. 73.

30 SÁRHIDAI 1982 247.

31 SZOKOLAY é. n. 73. „A két első gép kb. 3 perccel előbb dobta le a deszantot (300 km/h sebességnél 1 perc = 5 km) mint kellett volna." SÁRHIDAI 1982. 248. Az ugrás erős szürkületben Csantavér- től délre történt ellenséges területen, mintegy 15 kilométer távolságban a szenttamási hídtól. HUSZÁR 1999. 56. Az ejtőernyősök navigációs hiba miatt Szabadka délen (Napfény területén) ugrottak ki. HORVÁTH-LENGYEL 2003. 83.

32 SÁRHIDAI 1982. 250.

33 HORVÁTH-LENGYEL 2003. 83.

34 UNGVÁRY 2005.17-20.

179