Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

haderő részvételét illetően. Ez volt Teleki gróf utolsó intézkedéseinek kései hatása. A parancsokat éjjel kiadták, április 11-én reggel a magyar szárazföldi és légierők átlépték a déli határt."17

1941. április 12-én, a volt Jugoszláv Királyság ellen induló magyar hadmozdulatokban szerepet kapott az ejtőernyős-zászlóalj is.18 A bevetésre valószínűleg vitéz Bertalan Árpád őrnagy tett javaslatot, hogy a legjobban kiképzett 1. ejtőernyősszázaddal részt kellene venni a hadműveletekben.

A3, magyar hadsereg parancsnokának 56/3. hds. hdm. I. a. 41. IV. 11. számú, 1941. április 11-én kelt intézkedésének 8. g) pontja értelmében: „Ejtőernyős szd. előreláthatólag akkor kerül Zombortól D-re a Ferenc csatorna mentén az ottani hidak kézbevételére alkalmazásra, ha a IV. hdt. támadása tértnyerően halad előre."19 Az ejtőernyősszázad a magyar 1. repülődandár alárendeltségében volt.20 A század erejű kötelék célja a Ferenc József-csatornán átívelő híd (Szenttamásnál) elfoglalása volt, négy géppel.21 A korábbi esőzések miatt felázott talajú pápai repülőtérről Kelemen Károly repülőszázados nem vállalta a felszállást. Ezért a gépek a Veszprém melletti jutási repülőtérre települtek át üresen, majd onnan hajtották végre a bevetést. A harccsoportot pedig gépkocsikkal szállították Veszprém-Jutasra.22 „A VKF-től érkezett parancs értelmében április 12-én délig kellett az áttelepülési végrehajtani, mert déltől kezdve már várható volt a bevetési parancs. Ekkor váratlan akadály keletkezett, mert 10-ről 11-re virradó éjjel hatalmas hóesés ésfúvás volt a Bakonyon átvezető úton, ami kétségessé tette a gépkocsik útját. [...] Az áttelepülés gyorsan ment. Már a délelőtti órákban megérkeztünk a rep. térre, ahová közben áttelepült a 4 S.M. 75. rep-gép is üresen."23

A repülőgépeken a személyzeten és az ejtőernyősökön kívül négy-négy, egyenként 100 kg-os ledobótartályt helyeztek el, lőszerrel, nehézpuskákkal,

17 SÁRHIDAI1982. 242-243.

18 Az elnöki iktatókban 78. folyószámmal, 1941. IV. 11.-ei keltezéssel az ejtőernyős vállalkozás idejének változását rögzítették. A 99. folyószám alatt - kelt 1941. IV. 12-én, 13 óra 30 perckor - az ejtőernyősöket a 3. hadsereg parancsnokságnak rendelték alá. A100. folyószám, mely 1941. IV. 12-én, 14 órakor kelt, tárgya az ejtőernyős bevetési javaslat volt. HL Hd. Iktatókönyv. 1940. VII. 1.-1941. V. 17.VKF90.sk.

19 LIPTAI 1986. 38.

20 HORVÁTH-LENGYEL 2003. 45.

21 A cél Bácskában, Szenttamásnál lévő híd elfoglalása volt, mely a Ferenc-csatornán át az Újvidék felé biztosítja a közlekedést. A bevetésen kétszáz fő vett részt: többségük Majthényi főhadnagy századából került ki. Az árkászok a marcaltői hídon, mely pontos mása volt a szenttamásinak, többször kipróbálták, hogyan kell a robbanószerkezeteket leszerelni. HUSZÁR 1999. 52. (1941). Újverbász és Szenttamás térségében kellett földet érni és a szenttamási hidat épségben elfoglalni, majd megtartani. SZOKOLAY é. n. 68. „A repülési terv szerint a 4 gép kötelék rombuszt repül, és két ajtóján át egyszerre dob, így a deszant ne szóródik szét. A4 x 22 fő 60 másodperc alatt elhagyja a gépet, mint a gyakorlatokon." SÁRHIDAI 1982. 245.

22 HUSZÁR 1999. 52.

23 SZOKOLAY é. n. 68.

177