Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Haditechnikai fejlesztések az ejtőernyős-zászlóaljnál
lásának az eredménye, valamint a Haditechnikai Intézet sem küldte tovább a 40 M. összecsukható ejtőernyős kerékpárt, így azt addig nem lehetett rendszeresíteni.275 276 Külön alfejezet címet - rövid terjedelme miatt - nem kapott, ám mindenképp érdemes megemlíteni az ejtőernyős műszaki anyagok között szereplő lángszórókat. 1940-ben rendszeresítették az ejtőernyősszázadoknál a „Kézi lángszóró felszerelés"-t, továbbá üzemanyagainak utánpótlására a hadtest műszaki oszlopoknál a „Lángszóró anyag kocsi felszerelést".276 A Légügyi főcsoport H. III. 1. mellékletében, mely a műszaki és gázvédelmi anyag utánpótlásának számtani bizonyítását tartalmazza, ejtőernyős műszaki anyagokról találhatunk adatokat, egységárakkal együtt.277 A jelenleg ismert és rendelkezésre álló források nem szólnak arról, hogy lángszóróval történtek-e ledobási kísérletek. Rádiótechnika Az ejtőernyős-zászlóalj számára a német R/7 E rádiókészüléket rendszeresítették, melyet a Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek) 1941. évi 26. számában közöltek.278 A 40. M. R/7-E rádióállomás - ahogy hivatalos megnevezéssel szerepelt - szervezeti beosztása századonként két-két állomás volt, egyik a bevetett századnál, a másik a repülőtéren.279 Adó-vevőből, áramforrásból, tartozék szekrényből, lábhajtású generátorból, valamint a rászerelt antenna készletből állt. Áramellátását az adó részére a lábhajtású generátorról, a vevő részére a fűtést 6 voltos, 15 amperórás akkumulátorról, az anódot 132 voltos száraz anódtelepről oldották meg. Hatótávolsága - felületi hullámokkal - a távíró üzemmód esetén 90-100 km, a távbeszélő üzemmód esetén 25-30 km teljesítményű volt. Ugyanez a hatótávolság térhullámok használata esetén a távírónál kb. 700 km-re, a távbeszélőnél kb. 500 km-re nőtt.280 Két ejtőernyős ledobó tartályban volt lehetőség a földre juttatására: az egyikben kapott helyet az adó-vevő és áramforrás szekrény, a másikban a lábhajtású generátor az antennával. A földön hordhevederekkel, háton szállítva három fő bírta el a rádiót. 2,5 x 10 méteres helyen 10 perc alatt felállítható volt. Kiszolgáló személyzete 1 parancsnokból és 3 főből állt, üzemeltetéséhez minimum 2 fő volt 275 HL HM 34.155/3/b. oszt. ein. -1940. 276 Az anyagok kell-álladékára külön történt intézkedés. A kézi lángszóró felszerelés 6 ütközet állományú, 1 tartalék készülékből, töltő eszközökből és üzemanyag javadalmazásból, valamint tartalék alkatrészekből állt, egy országos járműre málházhatták. HL II. 1471. M. kir. 10. honvéd gyalogdandár parancsnoka, Kaposvár 1476/Kt. -1940. 277 A listában szereplő ejtőernyős műszaki anyag: 1 db eje. szd.robb.felsz., egységára 3.800 pengő, 5 db eje. lgsz. félsz., egységára 300 pengő. HL HM 34. oszt. ein. számnélküli iratok - 1943. H. III. 1. Hadrend - hir. anyag. 278 Honvédségi Közlöny (Szabályrendeletek), 1941/26. sz., 1941. június 10., 337. 279 HTI1943. 45—49. гео HXI1943 4g 169
