Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Haditechnikai fejlesztések az ejtőernyős-zászlóaljnál

szükséges. Üzemideje szerint az adó önellátó volt, a vevőnél a száraztelepet 70 üzemóra után cserélni kellett, az akkumulátort 25 üzemóra után kellett feltölteni.281 Tekintélyes tömege miatt - az adó-vevő 25 kg-ot, az áramforrás szekrény 27 kg-ot, a lábhajtású generátor 29 kg-ot nyomott - szállítása emberi erővel nagyobb távolságra nehézkes volt. A rádiókat a német Telefunken cég gyártotta, a rádiókészülékek típuskönyve szerint két darab készült belőle.282

Ejtőernyős szaklégvédelmi kísérletek

Mivel nem léteztek konkrét adatok a gyalogsági tűzfegyverek megfelelő használatára és alkalmazására az ejtőernyősök ellen, kísérletek sorával vizsgálták a hatásos elhárítás rendszerét. A szabadesésben zuhanó, zárt ernyővel érkező ejtőernyősökre 200 m magasságon felül nem volt értelme tüzelni, mivel a célpont olyan kicsi felületet mutat, ráadásul nagy sebességgel esik. Több környezeti tényező is befolyásolta a célpont eltalálásának valószínűségét.283 200 m magasságból történő ugrásnál a földet érési idő 40 másodperc volt, míg ez az érték 1000 méterről ugorva 3 perc 20 másodpercre nőtt. A gyalogsági lőfegyverek (puska, géppuska) jobb találati arányt érhettek el a nagyobb magasságról érkező célpont esetén.284

1943-ban az ejtőernyős-zászlóalj az ejtőernyős szaklégvédelmi elhárítással kapcsolatos javaslatát terjesztette fel, melyben egy komplex, gépágyúval (típusmegnevezés nélkül) és légvédelmi ágyúval (szintén konkrét típus és kaliber meghatározás nélkül) végrehajtott kísérletsorozatot terveztek.285 Az ejtőernyővel ledobott, különböző számú bábukat286 a tüzelőállástól eltérő távolságra és magasságon dobták volna ki.287 Az is vizsgálat tárgyát képezte volna,

281 HTI1943. 48.

282 j-jyj J943 49 д korábbi tapasztalatok szerint a rendszeresített R/3 rádiókészülék helyett egy nagyobb hatótávolságú (200 km) száraztelepes eszközre volt szükség, hogy a leugrott részek és a parancsnokság közötti kommunikációt fenn tudják tartani. HL HM 31.682/1/a. oszt. ein. -1940.

283 Ezek a cél sebessége, repülési ideje, a lövedék repülési ideje, az irányzékállás, a meredek lövéssel járó lövőszög csökkenés. KAROLA 1941.117.

284 Puskával 40 másodperc alatt 5-8, 3 perc 20 másodperc alatt 30-40 lövés adható le. Önműködő fegyverekkel 40 másodperc alatt 100-300, 3 perc 20 másodperc alatt 500-1000 lövés adható le. Csak kb. 800 m-ig lehet kielégítő eredménnyel számolni. Géppisztoly csak 100 m-en belül használható hatásosan. KAROLA 1941. 118-121.

285 HL VKF 5303/1. oszt. ein. - 1943.

286 Először egy-egy, majd egyszerre öt-öt (egy félraj) bábut dobtak volna ki. HL VKF 5303/1. oszt. ein. -1943.

287 A következő paraméterekkel szándékozták vizsgálni a védelem tüzét az ejtőernyős bábukon:- A tüzelő állásból 1.500-2.000 m távolságban a./ 700 m. magasan, b./ 300 m. magasan, c./150 m. magasan kidobott bábukra tüzelés,- A tüzelő állástól 800-1.000 m. távolságon a./ 700 m. magasan, b./ 300 m. magasan, c./ 150 m. magasan kidobott bábukra tüzelés,- A tüzelő állástól 150-300 m. távolságon a./ 700 m. magasan, b./ 300 m. magasan, c./ 150 m. magasan kidobott bábukra tüzelés. HL VKF 5303/1. oszt. ein. -1943.

170