Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
torony piros és fehér színű, 80 m magas (sic!) volt.206 Felavatásán többek között a következő katonai és polgári előkelőségek voltak jelen: vitéz Béldy Alajos altábornagy, az ifjúság honvédelmi nevelésének országos vezetője, vitéz Magyarossy Sándor altábornagy, légierők képviseletében, vitéz Németh József altábornagy, vitéz Major Jenő altábornagy, Hász István és Soltész Elemér tábori püspökök, vitéz Solymossy Ulászló vezérőrnagy, a leventék országos parancsnoka, Fáy István államtitkár, Traeger Ernő miniszteri osztályfőnök, Misángyi Ottó, az Országos Központ vezetője.207 Az előkelőségek díszemelvénye mellett az ugrótorony körül felállított lelátókon a nagyszámú közönség is jelen lehetett az ünnepélyes pillanaton. A leventék először a tornyot mutatták be, majd ugróbemutatók következtek. Az ugrások közben Héjákból álló vadászrepülőgép raj húzott el az egybegyűltek felett, majd a BSZKRT Sportrepülő Egyesület kiképző keretének gépei mutattak be kötelékrepülést. Végül Kovács Sándor „Jungmeister" típusú gépével műrepülő bemutatót tartott.208 Az eseményt még a finn Uusi Suomi lap is megemlítette.209 A torony avatásával a hivatali ellenőrzés és ügyintézés még nem fejeződött be. A M. kir. 1. honv. repülő hadosztály parancsnoksága, építési osztály, a X. kerület elöljáróságának, 1943. szeptember 14-én írt levelében jelentette, hogy az ugrótorony és melléképületek építését befejezték, és kérték a használati engedély megadását.210 1943. október 31-én, a használati engedély kiadása előtti helyszíni vizsgálat során több észrevételt tett a hivatal, melyek kijavításáig nem adhatták meg az engedélyt. Ilyen volt többek között az iroda, konyha és raktárépület előtti tornác hiányzó korlát része, valamint a kéményhez közel eső faszerkezetek kicserélése. A M. kir. 1. honv. repülő hadosztály parancsnoksága, építési osztály, a X. kerület elöljáróságának, 1943. november 29-én írt levelében, a három kikötés közül kettővel egyetértett. A tornácot korláttal történő ellátással kapcsolatban azonban ellenvéleményt fogalmazott 206 vitéz Béldy Alajos altábornagy naplójában, az 1943.1.1-től 1943. V.15-ig terjedő időszakból szintén megemlíti a rákosi gyakorló téren megépített ugrótomyot, ám 75 méteres magasságot ad meg. „Budapesten, a rákosi gyakorló téren elkészült a 75 méter magas (Magyarországon első) ejtőernyős ugrótorony. Felavatása június hónapban tervezve." BLASSZAUER 2002. 236. Az építmény 80 méter magas, piros és fehér színű volt. Magyar Távirati Iroda, 1943. augusztus 22. 21 óra és 1943. augusztus 22. 22 óra 26 perc. „A 80 méter magas ugrótorony Európa leghatalmasabb ilyen építménye" Uj Nemzedék 1943. 6. „Az ejtőernyős ugrótorony kb. 75 méter magas" Magyar Katonaújság 1941. 4. „A torony - mint említettük - nyolcvan méter magas és hazánk első ilyen alkotmánya." STIRLING 1943. 22. 80 méter magas tornyot említ Molnár Károly is. MOLNÁR 1944. 6. 207 http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx7PmdN 2010. 11. 02. MTI 18. kiad., 1943. aug. 22., 21 óra. 208 http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx7PmdN 2010. 11. 02. Magyar Távirati Iroda, 1943. augusztus 22, 21 óra. 209 Az Uusi Suomi jelentette, hogy a magyar leventék ejtőernyős kiképzésére felépítették Európa legmagasabb gyakorlótornyát. http://archivl920-1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx7PmdN 2010.11. 02. Magyar Távirati Iroda, 1943. augusztus 27., 0 óra 52 perc. 210 BFLIV. 1479 a, 27733/1941. alapszám. 156
