Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés

meg: az utólagos felszerelés körülményes és költséges volta miatt nem javasolta azt. Végül a M. Kir. Honvéd Légi Erők parancsnoksága az ugrótoronyra, és a mellette található épületekre kiadta, december 14-ével a használati engedélyt, ideiglenes jelleggel, a bérlet tartamáig való érvénnyel.211

Az ugrótorony beépített felvonóval is rendelkezett.212 Magáról a toronyról többet lehetett tudni a korabeli sajtóból, azonban a körülötte lévő épületek ismertetése némiképp a háttérbe szorult. „Az elszállásolás, sajnos anyagi nehézségek miatt még mostoha, pedig a növendékek kézbentartásának első feltétele az, hogy ellenőrizhető, egymáshoz közeli körletben legyenek, nem pedig szétszórva. Ez nemcsak fegyelem szempontjából fontos követelmény, hanem azért is, mivel különböző távolságú körletekből a táborhely megközelítése sok időbe kerül, amely a kiképzés rovására megy. [...] Az egyes ugrások ellenőrzésénél azonban nagy szükség volna a már tervbevett kis épület mielőbbi felállítására, amely a toronytól kb. 50 méterre lenne. Innen az oktató az ablakon keresztül észlelhetné az ugrás különböző mozzanatait és részben az ugrónak adhatna innen utasítást hangerősítőn, részben pedig távbeszélő összeköttetésben volna az ernyő ejtőszerkezet gépkezelőjével, illetve a toronyban lévő ugrásvezetővel."213

Az elkészült épületekben helyezték el a leventéket, és itt is folyt a felkészítésük: „A korszerűen berendezett oktatóteremben elméleti oktatás folyik. A különböző ejtőernyőkről, a rendszerek közötti különbségről, széljárásról és az ugrás elméleti részéről esik itt szó."214

Vázlatos leírás található a gyakorlótérről a Magyar Szárnyakban is: „A műútról a gyakorlótér, ill. az ugrótelep - melyet a tornyot nagy körzetben övező kisebb épületek és különféle tornaszerek alkotnak - bejárata felé vezető út két oldalán leventék állnak sorfalat."215

A torony mellett a következő melléképületek alaprajza szerepel: ugróto- rony-őrház, figyelő torony, 160 fős ejtőernyős levente barakk, négy szobás tiszti épület, őr- és lakóépület, 120 fős levente barakk, iroda, konyha és raktár épület, altiszti lakás, étkezde és legénységi ivó.216 (21. kép)

211 BFLIV. 1479 a, 27733/1941. alapszám.

212 MOLNÁR 1944. 6. A torony maga 15 méter mélyen volt bebetonozva a földbe. Rendelkezett „villámfelvonóval" és vaslétrával is. Kiss 1943. 343.

213 SZOLÁR 1943. 597. A cikk megjelenésekor (1943. június 5.) a tervezett épületek egy része (az ugrótorony, a belsejében található „villámfelvonó" és gépháza, az ejtőernyős leventék „laktanyája") már megépült, ahogy azok a fényképfelvételen láthatóak. Az ugrótorony elkészültét 1943. július elejére tervezték, majd átadása után az otthonnal együtt a leventemozgalom vette volna át. Szebb jövőt: 1943.a. 12.

214 MOLNÁR 1944. 6.

215 STIRLING 1943. 22.

216 HL VII. 244. Katonai objektumok építésére vonatkozó iratok jegyzéke, Nagyrákos, 1943., helyszínrajz, 165. doboz.

157