Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Ejtőernyős leventekiképzés
Külön hangsúlyt fektettek az eldobás utáni belerohanás gyakorlatára, a szuronyharcra. Minden katona lőtt puskával, géppuskával, az önként jelentkezők pedig elsajátíthatták a páncélököl használatát is.135 Ejtőernyős leventekiképzés Az 1939. évi II. törvénycikk a honvédelmi kötelezettségek sorában első helyen említette a leventekötelezettséget. Célja elsősorban az volt, hogy a tényleges katonai kiképzést lehetőleg mentesítse az elemi katonai képzéstől.136 Minden magyar fiatal állampolgár leventeköteles volt a 12. életévétől egészen a 23. évéig, vagy tovább is, ha halasztást kapott. Utóbbi esetben leventeköteles maradt, amíg tényleges katonai szolgálatra be nem vonult. A leventéknek évente legfeljebb tíz hónapon át és legfeljebb heti négy órában leventekiképzésben részt kellett venniük. Ezen felül minden levente abban a naptári évben, amelyben tizennyolcadik életévét betölti, összefüggő-gyakorlaton volt köteles részt venni. Ennek a gyakorlatnak időtartama három hetet nem haladhatta meg. Ez ugyanúgy vonatkozott az ejtőernyős leventékre is: lényegében csak kiképzési rendszerükben tértek el a többi leventetagozattól. Ugyanazok a kötelezettségek vonatkoztak rájuk is, mint a többi leventére. Kivételt talán csak az összefüggő gyakorlat jelentett: ez azonban ugrótorony megépítése körüli huzavonák miatt, annak 1943-ban történt elkészültéig nem realizálódott. A fővárosi és vidéki leventeszervezetek anyagának hiánya miatt lehetetlen megmondani, hogy hol léteztek ejtőernyős leventeszervezetek és milyen rendszer szerint folytatták kiképzésüket. Magyarországon a két világháború között Európában egyedülálló módon,137 a fiatal leventék részt vehettek ejtőernyős előképzésben. Erre szükségszerű okok vitték rá a hadvezetést: elegendő szállítógép hiányában az ejtőernyős leventék kiképzésre más alternatívát kellett találni. A relatíve legolcsóbb megoldást egy ejtőernyős ugrótorony megépítése kínálhatta, mivel ez által fokozatosan lehetett az ejtőernyősöket kiképezni és a szűkös szállítókapacitást138 a már kiképzett ejtőernyősök gyakorlóugrásaira illetve hadgyakorlataira fordítani. A Szovjetunióban nagy múltra tekintett vissza az ugrótoronyból történő ejtőernyős kiképzés. A háború kitöréséig rengeteg civil és katona hajthatott végre ezeken a tornyokon irányított ejtőernyős ugrást. Európában ejtőer135 Horváth György és Huszár János karpaszományos honvédek visszaemlékezése /1944/. HUSZÁR 1999. 132., 134. 136 GERGELY-KISS 1976.170. 137 Németországban a Hitlerjugend katonai és sportkiképzéssel, vitorlázórepülő oktatással készítette fel a fiatalokat a katonai szolgálatra; konkrét ejtőernyős szakágról - kiképzésről - nincs tudomásunk. 138 A rendelkezésre álló gépek darabszáma és típusa eleve csak a legszükségesebb ejtőernyős 140
