Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
már felhasználásra kerültek azok a harctéri tapasztalatok is, melyeket a zászlóalj hivatásos tiszti és altiszti állománya szerzett a hadműveleti területen. A zászlóalj állománya lényegében lövész kiképzésben részesült, kiegészítve speciális ejtőernyős feladatok végrehajtásával. A lövészszázadokon kívül, géppuskás, nehézfegyver és árkász századokban folyt a szakkiképzés. Igen jól képzett híradó századdal rendelkeztünk és volt egy kerékpáros századunk, mely el volt látva, összehajtható és hüvelyekben ledobható kerékpárokkal. A lövész századok összetétele és fegyverzete alkalmas volt arra, hogy önálló harcfeladatokat hajtson végre."130 „Az eje. tisztikar és hivatásos altisztek ekkor már mind legalább 3 hónap tapasztalattal rendelkeztek."131 „A létszámmal nem volt probléma. Közel ezer újonc és számos önként jelentkező, még nem sorköteles fiatal vonult be 1944. október első napjaiban, s velük ettől kezdve kemény kiképzés folyt. Most nem más alakulatoktól érkezett az utánpótlás, hanem a besorozott 1923-as évfolyamból egyenesen ide érkeztek a sorkötelesek. Válogatásra, komolyabb orvosi vizsgálatra nem került sor, a bevonulok mindannyian ejtőernyős levetekiképzésben vettek részt. így Pápán az ugrókiképzést a szokottnál rövidebb idő alatt egy repülőgépből történő ugrással zárták, a rendelkezésre álló többi időben csatárkiképzésben részesültek az újoncok."132 „A levente-újoncanyag jónak bizonyult. A kiképzés súlya - magyar fegyverzettel - a lőkiképzésen volt. Pl. a 6. szd.-ot többször vittem Acsádra, ahol a szd. minden tagja minden rendelkezésre álló fegyverrel annyi lőszert használt, és annyi kgr-ot dobott, amennyihez kedve volt. Sokszor gyakoroltuk a közelharcot kgr. dobással és belero- hanással. azonban óriási hátrány volt, hogy az l./II. eje. zlj. nem egészen 6 hetes kiképzés után XI. 25-én riadózott, s másnap Csepel-szigeti bevetésre indult. Hat hét semmiképpen sem elegendő 2 év kiképzés lerövidítésére."133 A leventék közül katonai szolgálatra bevonult újoncok kiképzése során a lőfegyverek ismerete és a harckiképzés nagyobb hangsúlyt kapott, mint az alaki kiképzés. A reggeli gyakorlatokat tornával kezdték (csuklógyakorlatok), majd fegyverismerettel folytatták a hangárokban vagy az épületben (golyószóró szétszedése, kezelése), illetve harcászati gyakorlat a repülőtér végén, a vasútvonal mentén. A második héten az acsádi lőtéren, lőszerfelhasználás korlátozása nélkül zajlott az éleslövészet puskával és villámgéppuskával.134 Emellett kézigránátdobást és kisebb töltetekkel a robbantást is gyakorolták. 130 HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye 2904. sz. Marosújvári Géza - ejtőernyős szolgálatom emlékei (194-1945) 8-9. 131 HL Tanulmányok és visszaemlékezések gyűjteménye, 3413. sz., Tassonyi Edömér: Kritika - Zuhanóugrás, 6. 132 Kövesdy Dezső főhadnagyot 1944 novemberéből idézi HUSZÁR 1999.104-105. 133 Kövesdy Dezső főhadnagyot 1944 novemberéből idézi HUSZÁR 1999. 105. 134 Huszár János karpaszományos honvéd visszaemlékezése (1944). HUSZÁR 1999. 119-120. Villámgéppuska: a katonai köznyelv megnevezése a német Mg-42 típusú géppuskát takarta. 139
