Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei
Mivel a terep nem volt a legalkalmasabb, február második felében az ejtőernyősszázadot Visk környékére helyezték ki, hogy sí kiképzését tökéletesítse. Március 1-vel tértek vissza Pápára. 1941 februárjában már Gyergyóditróra utazott a zászlóalj, ahol kéthetes turnusokban tanulták a síelést. Az oktatást Szokolay Tamás és Tassonyi Edömér főhadnagy végezte.113 „A májusi szép időt alaposan kihasználtuk. Teljes létszámú szakaszgyakorlatokat tartottunk a rendelkezésre álló négy repülőgéppel. Ismeretlen terepen, a szakaszparancsnok által térképről meghatározott helyen harcgyakorlattal egybekötve történt az ugrás. Különböző típusgyakorlatokat dolgoztunk ki, és hajtottunk végre. Volt ezekben felderítés, találkozóharc, támadás, visszavonulás és különböző járőrfeladatok. A harcszerű éleslövészetet is az ugrásokhoz kapcsolva végeztük"114 (17. kép) Makray Ferenc százados következőképp emlékezett a kiképzésről: „A kiképzés foka örvendetesen javult, hogy már teljes szerelvényt vittek magukkal az emberek.115 Most arattuk a rendszeres testedzés sikerét. 30-40 kg-os súlytöbblettel ugrani nem a legkönnyebb! Az ernyő nyitása pillanatában sokszorosra nő a holtsúly, és ember legyen a talpán, aki baj nélkül kibírja ezt a rántást. 29-én (1940. május) már 3 gépből, tehát kötelékből egyszerre, teljes felszereléssel, idegen terepen ugrottunk, hogy egy 3 napos gyak-ot hajtsunk végre. Mi sem bizonyítja jobban, hogy sérülés nélküli földet érés után az egész csop. végre tudta hajtani a gyak-ban meghatározott feladatát. "116 „Május 29-én a tisztesiskola három napos gyakorlatot hajtott végre. Ez kötelékugrással kezdődött, harcgyakorlatokkal folytatódott és éleslövészettel és robbantási gyakorlattal végződött. Ez volt a tisztesiskola zárógyakorlata. Ezután még egy hétre Győrbe mentek vizigyakorlatra é s ezzel be is fejeződött a félévig tartó iskola."117 A tragédiával kezdődő délvidéki bevetés (1941. április 12.) után kelt, az addigi tapasztalatokat összefoglaló jelentés részletes alkalmazási elveket dolgozott ki. A már korábban megalkotott bevetési alapelvekhez hasonlóan a kihelyezésre a szürkületi, vagy hajnali időpontot tartották a legalkalmasabbnak.118 Az l./l. számú almelléklet foglalkozott az ejtőernyős csapat alkalmazási elveivel, melyet az ejtőernyős-zászlóalj parancsnokság állított össze. A támadás célpontjaként az ellenséges hadtápkörletet, vagy hátországot, illetve a harcoló csapatok hátsó területeit vették számításba. Ha mélyen az ellenséges arcvonal mögött kerültek bevetésre, az ejtőernyősök romboló feladatköre, az ellenséges csapatok háta mögött a gyorscsapatokkal történő 113 HUSZÁR 1999. 28-29., 46-47. Az 1941. évi síkiképzéshez az ejtőernyős-zászlóalj 300 pár sílécet, 300 pár síbotot és 300 pár síbakancsot igényelt. A HM 2/r. osztály a kért eszközöket ki is utalta 1941. XII. 12-ei keltezéssel. HL HM 118246/Ш. csf. -1940. 114 SZOKOLAY é. n. 44. 115 A teljes felszerelés: mentőernyő, alatta a puska vagy a géppisztoly, a kenyérzsákokban pedig a tartalék lőszer és a kézigránát. 116 MAKRAY é. n. 41. 117 SZOKOLAY é. n. 44. 118 HL HM 39.011/1/a. oszt. ein. -1941., Melléklet az 55.341/eln.le.vk. -1941. számhoz, 1. 135
