Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

III. Ejtőernyős kiképzés a Magyar Királyi Honvédség ejtőernyős-zászlóaljában - Az ejtőernyős ugrókiképzés folyamata, részei

együttműködés keretében kerültek volna alkalmazásra.119 Utóbbi feladatkörre eltérő nagyságú erőt kívántak bevetni: a kisebb kötelékek (raj, szakasz, megerősített század) hajtották volna végre egyes erődök leküzdését, a műtárgyak robbantását, „pszichológiai hadviselést" (vaklárma előidézését, parancsnokságok kikapcsolását), vagyis mindazt, amit a hátsó területek ellen is végrehajtottak volna. Nagyobb erőkkel120 közvetlenül az ellenséges arcvonal mögött kezdeményeznének harcot, más, földi erőkkel - gyors- és páncélos csapatok - szoros együttműködésben. Céljuk a gyors döntés kierőszakolása lett volna, a védelem megtörésével, az ellenük indított támadások elhárításával csapatok lekötése, ezzel az ellenséges tartalékok felvonulásának megakadályozása. Egyes erődök megbénításával, leküzdésével, műszaki zárak átugrásával ugyancsak a szárazföldi csapatok harcát támogathatták volna. Önálló szerepkörben az ejtőernyős erők csak rövid bevetésekre lettek volna alkalmasak, mivel nem rendelkeztek megfelelő nehéz fegyverzettel számbelileg fölényben lévő ellenség elleni huzamos harcra. Gyors lefolyású, rövid időtartalmú feladatok során az előzetes felderítés elengedhetetlen, sőt megfigyelők előzetes bevetésével is számolni kellett. Feladatuk a terep biztosítása és folyamatos kommunikáció az ejtőernyős csapat és a hadműveleti területen működő seregtest parancsnokságával. Hangsúlyos szerepet kapott volna a légierő hathatós támogatása a támadás előtt - és szükség esetén - a harcok során. A német ejtőernyősökhöz hasonlóan a megtévesztő eszközök alkalmazásának lehetősége is felmerült.121 A tervezet beépítette a függőleges átkarolás elméletét, nagyobb kötelékek - légi úton szállított gyalogság - átszállításával az ellenséges arcvonal mögé. A végrehajtást a biztosító - ejtőernyős - rész kezdte volna meg, vadászrepülők támogatásával. Megfelelő repülőgép leszálló helyen vagy ellenséges repülőtéren - annak közelében - ugrottak volna, majd a beérkező gépeken szállított gyalogság számára biztosították

119 A romboló feladatkör célpontjai - mélyen az ellenséges hátországban - ipartelepek, közlekedési csomópontok, vasutak, utak, műtárgyak, távíró-, távbeszélő és rádió központok, víz- és áramvezetékek, élelmiszer-, lőszer-, üzemagyag és egészségügyi raktárak. A hátország elleni támadás során a repülőterek elfoglalása, szorosok megszállása vagy felszabadítása, fontos terepszakasz megtartása az erősítés beérkezéséig szintén az ejtőernyős csapatok feladatköre volt. Itt nem határozták meg a bevetendő erők nagyságát (megjegyzés a szerzőtől). Az ejtőernyősök célpontjai közlekedési műtárgyak, kommunikációs eszközök, vízművek, hadtápraktárak voltak, továbbá repülőterek elfoglalása, szorosok megszállása vagy felszabadítása. A magasabb parancsnokságok kiiktatásával a katonai irányítás hatékony akadályozását célozták meg. HL HM 39.011/l./a. oszt. ein. -1941., 55.341/eln.le.vk. -1941. l./l. sz. almelléklet, 2.

120 Század, zászlóalj erejű, megerősített csoportokkal. Az 1941. évi tervezet nagyra törését mutatja, hogy a zászlóalj még csak ebben az évben nyerte el formáját és valószínűleg nem volt teljesen feltöltve, és hiányoztak a hadrendi táblázatban meghatározott alegységek is, mégis nagyobb kötelékek alkalmazására tettek javaslatot.

121 Ezt ejtőernyős bábuk ledobásával kívánták elérni, szomszédos terepszakaszon, hogy megosszák a védelem erejét és nagyobbnak tüntessék fel a támadó erőket. HL HM 39.011/l./a. oszt. ein. -1941., 55.341/eln.le.vk. -1941. l./l. sz. almelléklet, 4.

136