Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Jakab Réka: Egy kiaknázatlan forrástípus a körözvénymásolati könyv és helye a vármegyei igazgatásban

szabályozta belső szervezetüket, amikor előírta, hogy a bírót a földesúr 3 jelöltje közül a község választja. Ők alkották a község hatóságát az esküdtekkel együtt, a jogi feladatokat pedig a jegyző látta el. A kisebb falvak közös jegyzőt alkalmaztak. Őt és az esküdteket a község választotta. A különböző feladatokra további tisztségviselőket is választhattak, pl. borbírót. Az úrbéri pátens lehetővé tette a vármegyének, hogy beleszóljon a községek adózásába. A vármegye írta elő a közadó kivetését, és minden évben számadást kért a földesúrtól a községi gazdálkodásról. A községi elöljáróság az adót közvetlenül a vármegyének fizette be.7

A vármegye a megye területén található nemesi (kurialista, közbirtokossági, praedialista) községek életére is hatással volt, bár azok önkormányzati jogukat saját statútumok alkotásával gyakorolták és erősítették.8 Az úrbéri pátens nem szabályozta ezen községek életét. Saját elöljáróikat (főhadnagy, hadnagy, igazgató) maguk közül választották és önkormányzati testületet alkottak. A közgyűlés a rendelet- alkotás mellett irányította a község életét és első fokon bíráskodott is. A gyakran összeülő tanács széles jogosítványokkal bírt: döntött a községi jövedelmek felhasználásáról, felügyelt a közbiztonságra, a rendre, a határhasználatra, fenntartotta a közintézményeket. A tanács döntött a pásztor, a tanító, vagy a kovács félfogadásáról, ill. maga kötött szerződést egy-egy községi haszonvételre.9

Vármegyei ügyvitel és a kurrens

A vármegyék felsőbb szervektől indítványozott vagy saját hatáskörükben született intézkedéseinek a községekhez való eljuttatásában, azaz a közigazgatási feladatok községi szintű végrehajtásában kulcsszerepet töltött be a körlevél vagy kurrens, ritkább megnevezéssel futó levél. A vármegye írásos közleményét annak sorrendjében küldték meg minden helységnek, ahogy azokat a körlevélben megjelölték, ezt nevezték köröz - tetésnek.

A kurrensnek több fajtáját lehet megkülönböztetni. Az igazgatás szintjei szerint haladva először a kormányszékek, elsősorban a helytartó7 Csizmadia 1976.58-59.

8 Hudi 1999. 7.

9 HUDI 1999. 8.; VeML XV.2.a - Peremarton község bírói könyve