Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Dénesi Tamás: Egyház- és művelődéstörténeti adatok egy pannonhalmi pincemester számadáskönyvében
átváltási táblázatait az éves cenzus vagy konvenció megfizetését, majd a napszám kifizetését könnyítő számoszlopok követik. A táblázatok között kapott helyet a különböző majorsági pincék és présházak, valamint a kádárműhely leltára is. Szőlő- és borkultúra Pannonhalmán a XVIII. század közepén A számítási segédletek után a számadáskönyv a cellerarius munkaköri leírását tartalmazza.16 Mivel azonban az előírások csak a pincében végzett feladatokról rendelkeznek, ismertetésük előtt célszerű számba venni a pincemester azon feladatait, amelyek a borkezelést megelőző munkákkal, azaz a szőlők felügyeletével és kezelésével kapcsolatosak, hiszen a számadáskönyv szerint a pincemester a majorsági szőlőkért is felelt.17 A pincemesternek az apátsági falvak szőlőiben termett, rosszabb minőségű dézsmaborral kevesebb gondja volt. A dézsmabort ugyanis nagyobb részt átadta az urasági falvak kocsmárosainak, akik azt mint urasági bort mérték ki kocsmáikban. A dézsmaborral tehát annyi volt a cellerarius feladata, hogy a tizedszedéstől a kocsmálásig tárolja és kezelje azt. A dézsmaszedést különböző alkalmazottak és napszámosok segítségével a kormányzó irányította. A kilenced és tized mennyiségét közvetlenül a szüret után állapították meg. Pincéről pincére járva mérték meg a must mennyiségét. A szentmártoni szőlők 1712-ben hozott hegytörvénye kimondta, hogy 14 forintos bírság terhe alatt egy csepp mustot sem szabad eladni vagy elvinni a szőlőkből a dézsmaszedés előtt.18 A dézsmaszedők vigyáztak, hogy csak tiszta, hígítatlan mustot vegyenek át.19 A számadáskönyv feljegyzései szerint a dézsmálást irányító Ányos provizor atya naponta 4 iccét kapott a tizedszedéskor. 1764-ben a dézsmálás 52 napig tartott, ebben hat napszámos segítette, akik naponta egy iccét kaptak. Az écsi hegyen három napig járták a szőlőket. Öt falu a tizedszedéskor konventbort vásárolt és a dézsmálás 16 LIBER RATIONUM 24-33. Főleg ezen instrukciók alapján történt meg a XVIII. századi pannonhalmi majorsági szőlők, valamint az apátsági pincék és borok kezelésének feldolgozása: DÉNESI 2009. 17 A Győr környéki, így a sokorói szőlőkultúra kialakulásáról, középkori és koraújkori történetéről: GecsÉNYI 1988. 18 PFL Acta Antiquiora fasc. 26. nr. 76. Legutóbbi közlése: ÉGETŐ 2002. 121-122. A tilalmat a Sajghó Benedek által 1729-ben a tényői szőlőhegyek számára kiadott telepítőlevél is kimondta: ÉGETŐ- DOMINKOVITS 2004. 46-47. 19 A dézsmaszedésről általában: Csoma 1993.139-143.; ÉGETŐ 2004. 35. 60
