Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Dénesi Tamás: Egyház- és művelődéstörténeti adatok egy pannonhalmi pincemester számadáskönyvében

monostori étkezés megszervezésében a házgondnokot a claviger, a konyhafelügyelő segítette. A gazdasági hivatalok viselői a pénzügyek tekintetében szigorúan a főapáttól függtek, aki a pénzek kezelésébe nem engedett beleszólást. Sajghó azonban a királyi vizsgálóbizottság statútumai hatására egy időre meghátrált, 1748-ban létrehozta a konventpénztárt. A pénztárosnál azonban csak annyi pénz lehetett, amennyivel a kormányzó és a pincemester kiadásait fedezni tudta.3

Bár a gazdaságirányítás a század folyamán egyre pontosabb és strukturáltabb lett, a rendi kormányzat adminisztrációja nem érte utol a korszak világi nagybirtokainak ügyvitelét. A kormányzó és a pénztáros számadásait Sajghó Benedek megbízásából egy vagy két rendtag ellenőrizte. A gazdasági év zárása az ellenőrzéskor történt, rendszerint februárban vagy márciusban. A világi tiszttartók számadásait a szentmártoni bencés provizor nézte át a rationista (számtartó) segítségével.4 Bár az ellenőrzés rendszeres volt, minden apró dologról nem küldtek kimutatást a gazdaság irányítói. A XVIII. századi pannonhalmi gazdálkodás számadáskönyvei ezért általában szűkszavúak. Ebből a szempontból egy számadáskönyv, a Keller Bálint bencés pincefelügyelő által vezetett Liber rationum cellarii monasterii Archi- Abbatialis de Sacro Monte Pannoniae című5 kiemelkedik társai közül, hiszen hallatlan adatgazdagság jellemzi, így máig hasznosítatlan egyház- és művelődéstörténeti adatokat tartalmaz a főapátság mindennapjaival, belső életével és külső hatásával kapcsolatban. Mindez Keller Bálintnak, az 1763 decemberétől két éven át pincemesterként tevékenykedő szerzetesnek köszönhető, aki igen alaposan, a legalapvetőbb adatok mellett részletes információkat bejegyezve vezette számadáskönyvét. Kellertől nem állt távol az alapos dokumentálás, hiszen halála után a rendtársa által írt nekrológ szerint elfoglaltságai mellett minden idejét olvasással, írással vagy művészi kézi munkával, hasznosan töltötte.6 A dokumentációban precízen tevékenykedő Keller kezdte írni az említett nekrológot tartalmazó Antiquariumot, amelynek első könyve

3 TÓTH 1998.115-119.; PRT V. 213-214.

* TÓTH 1998.121-125.

5 Liber RATIONUM. A lapok alján található számozást idézem.

6 „... omne tempus sibi a curis et negotiis vacuum aut legendo, aut scribendo, aut manibus artificiose laborando honeste ac utiliter transegit." ANTIQUARIUM. 25.

57