Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)

II. Helytörténeti források - Hudi József: A nemes Paraicz család örökösödési pere (1817–1821)

emeltetett útmenti kőkeresztek és egy határbeli dűlőnév („Prájc-tag") emlékeztet.19

A per és tanulságai

Aligha tévedünk, ha azt állítjuk: a XVIII. század talán legbotrányosabb vaszari házassága özvegy nemes Paraicz (Paraitz) Ádámné született Nagy Erzsébet és Széles Pál házasságkötése volt. Az 1783-ban megözvegyült asszony ugyanis 1787-ben a saját vagyontalan béreséhez ment férjhez. Széles Pál - amint a perben olvassuk - „Nagy Erzsébetnél tsak béres szolga volt, és lelkin és testin kívül egyebe nem lévén, az árváknak atyai javaiban duskálkodott".20 A jelentős korkülönbségnek is szerepe lehetett abban, hogy az egyes tanúk szerint „buzgó tüzes vérű" asszony az örökség átjátszásával „urat" csinált Szélesből, akit „mint koldust, és szegény béres szolgáját a rongyos gatyába az ágyába fektetett."21 Széles helyzetét azzal stabilizálta, hogy az öccsét, Széles Istvánt is beházasította a Paraicz családba. Széles István Paraicz Erzsébetet (a legkisebb lányt) vette el, s bátyjával közösen gazdálkodott néhai Paraicz Ádám fél jobbágytelkén.

1817-ben, amikor a Paraicz-örökösök az úriszék előtt nemes Horváth Margavits Lázár Veszprém vármegyei ügyvéd segítségével megindították az örökösödési osztályos pert, a család teljesen megosztott volt. Felperesként néhai Paraicz Ádám öt felnőtt „édes leánya" állt az egyik oldalon; Széles Pál mostohaattyuk, Nagy Erzsébet édesanyjuk, továbbá Széles István sógoruk és annak felesége, nemes Paraicz Erzsébet testvérük pedig a másikon. Csak az volt egyértelmű, hogy a jobbágytelken ülő nemesek egymás elleni polgári perében az úriszék az illetékes.22

A peres eljárást megnehezítette, hogy a házasságkötéskor - a köznemesi családok gyakorlatától eltérően - nem született házassági

19 Hudi-Mezei 2010. 27., 577-578. A genealógiai munkák szerint Nagyabonyban (Pest vm.) is élt egy nemes Paraicz család, amely tagja volt a helyi közbirtokosságnak. NAGY 1862. 120., KEMPELEN 1914. 191. A család zalai ágának története külön kutatást igényel.

20 GyEL Úriszéki perek. Fasc. 19. Nr. .1.

21 GyEL Úriszéki perek. Fasc. 19. Nr. 1. Paraitz Ádám örökösei osztályos pere (1817-1821). Úriszéki jkv.

22 KÁLLAY 1985. 447. A szerző megjegyzi, hogy a XVIII-XIX. században az is gyakori volt, hogy az uradalomban élő nemesek is alávetették magukat a földesúr joghatóságának és az úriszéken intézték ügyes-bajos dolgaikat.

124