Petrik Iván: Helytörténeti tanulmányok (Válogatás a Pápai Levéltári Napok előadásaiból) - A Pápai Levéltár kiadványai 2. (Pápa, 2011)
II. Helytörténeti források - Hudi József: A nemes Paraicz család örökösödési pere (1817–1821)
szerződés, ahogy a pert megelőzően az örökösödésről sem készült írásbeli osztály. A házasságkötés után Paraicz Ferenc kérésére a vármegye kiküldöttje összeírta az özvegy 1783 óta megfogyatkozott vagyonát, az összeírás hitelességét azonban az alperesek formai hiányosságokra hivatkozva megkérdőjelezték. A felperesek az örökséget a per során bemutatott tanúvallomásokkal, emlékezetből rekonstruált összeírásokkal, a gyámi számadások másolataival igyekeztek tisztázni. A kiskorú gyermekek nem hivatalos (önkéntes) gyámja ugyanis Paraicz István exjezsuita lett, aki lelkiismeretesen elszámolt a rájuk fordított költségekről. Az időközben felnőtté váló, házasságot kötött gyermekek célja az volt, hogy a törvény erejével kötelezzék anyjukat az igazságos örökségi osztály megtételére. Azt is szerették volna elkerülni, hogy a vagyont mostohaapjuk eltékozolja vagy saját rokonságának játssza át. Számíthattak arra, hogy a per hosszan elhúzódik, ugyanis az alperesek ügyvédje többféle ürüggyel húzta-halogatta az eljárást. A per végül váratlan fordulatot vett: 1820-ban elhunyt a mostohaapa, 1821-ben pedig az édesanyjuk, aki halála előtt megbánta ifjúkori botlásait (az örökség Széles-kézbe adását), s olyan végrendeletet tett, amellyel mindegyik lánya elégedett volt. A másodszor is megözvegyült Széles Pálné hagyatékát 1821-ben a községi jegyző és a bíró írta össze és Pály Ferenc Veszprém megyei esküdt a maga pecsétje alatt adott ki róla hiteles másolatot.23 A végrendelet 1821. október 6-i végrehajtása - a Paraicz-lányok egyenlő osztálya- tette fel a pontot az 1783 óta elhúzódó családi viszály történetének végére. A testes per irományaiból megismerhetjük a paraszti életszínvonalon élő árendes nemes család életkörülményeit. Az előadás szűkös keretei miatt csupán néhány jellemző vonatkozást szeretnék kiemelni. 1.) A teljes úriszéki peranyag áttekintéséből kitűnik, a vaszari jobbágyok ritkán fordultak az úriszékhez hagyatéki és egyéb polgári peres ügyeik intézéséért. Feltehető, hogy az örökösök legtöbb esetben az elöljáróság jelenlétében szóban egyeztek meg. Feljegyzés ritkán készülhetett. 23 GyEL Úriszéki perek. Fasc. 19. Nro. 1. Széles Pálné hátrahagyott ruháinak összeírása. Vaszar, 1821. július 15. 125
