Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)

Hlbocsányi Norbert: Kecskemét gazdasága a nagy háború első éveiben

I

Hlbocsányi Norbert

Kecskemét gazdasága a Nagy Háború első éveiben

Bevezetés

1914 nyár közepén Kecskemét lakosságát a nagy mezőgazdasági munkák, az aratás-cséplés, a piaci árak, a gyümölcsszedés, az osztályozás, a raktározás és a szállítás problémái és kérdései érdekelték. A hazai és a külföldi politikai események háttérbe szorultak, nem nagyon foglalkoztak vele. Barna Tibor újságíró július 17-én következőt írta: „A merre a szem csak tekint, mindenütt ember ember hátán szorong. Olyan, mint egy nyüzsgő méhkaptár a híres kecskeméti barackpiac. Mindenki előtt, mellett, közelében egy pár garabó, vagy nagy kosár sárga, ízletes barack várja a vevőt. Félhalk szavú rendőrök intézkednek s helyezik el a folyton nagyobb tömegben érkezőket. A félhomályos mellékutcák csak úgy ontják a népet. Mindenütt agyonpakolt alakok ballagnak egymás mögött, kezükben vagy hátukon cipelve a rózsaszín barack egész halmazát. A többség azonban nem elégszik meg a gyalogszerrel való cipeléssel, hanem nyikorgó talicskán viszi gazdag termését a vásárra. "l Majd jött a hadüzenet és megváltozott a helyzet, megjelentek más gazdasági feladatok és gondok a városban, amit az egyik kecskeméti pénzintézet közgyűlési jegyzőkönyvében röviden így fogalmazott meg tömören: „Egész gazdasági életünk ugyanis ma más, mint normális időkben."2A tanulmányomban Kecskemét gazdaságának az 1914 előtti és a háború kezdeteinek időszakát próbálom bemutatni.

Kecskemét közigazgatási fejlődésének fontos mozzanata volt, hogy a korábbi földesúri fennhatóság alól 1834-re megváltotta magát és próbálkozott a szabad királyi városi cím megszerzésével is, ami csak 1864-ben sikerült.3 Az Andrássy-kormány 1870-ben törvényhozás törvényhatósági joggal ruházta fel a várost, ami új hivatalok létrehozását, katonaság ide települését eredményezte, ez gazdasági fellendülést serkentett, mint felvásárló

1 Budapesti Hírlap 1914. július 18.

2 A Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Részvénytársaság XXI-ik évi jelentése és zárszámadása 1916. évről. 1917.3.

3 A földesúri terhek megváltása 1724-ben kezdődött el és 1834-ig tartott, mert a városnak több földesúrra volt, a legnagyobb pedig a Koháry család volt. Iványosi-Szabó 2002: 334-336.

55