Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején
FERENCZI SZILARD került épület.52 Mellé több telekvásárlást követően egy tekepályát alakítottak ki és egy száz személy befogadására alkalmas bentlakás épült 1893-ban, Endstrasser Benedek építész munkája.53 Nem kis jelentőségű a női kereskedelmi tanfolyam elindítása 1891-ben a felsőbb leányiskola keretében és tantermeiben, ahová korra való tekintet nélkül felvettek bárkit, aki a felsőbb leányiskola vagy polgári négy osztályát elégséges eredménnyel zárta. A tanfolyamot elvégzett hölgyek banki, biztosító és kereskedő állásokhoz juthattak, tanulmányaik alatt a kamara több száz forint értékű ösztöndíjat nyújtott54 Kereskedőberkekben kaszinói életre is nyílt alkalom, 1887-ben Polcz Albert elnökletével létrejött ugyanis a 200-nál is több tagot számláló Kolozsvári Kereskedők és Kereskedő Ifjak Társulata. A társulat szakosztályokat állított, szakművelő és felolvasást rendező bizottságok alakultak, több ezer kötetből álló könyvtárral rendelkezett.55 Az alapítás évében egy kereskedői kérdések megvitatására alkalmas kongresszust szerveztek és lapot alapítottak Ifjú Erdély név alatt, amely azonban egyéves megjelenés után hirtelen megszűnt.56 A kongresszuson, melyet báró Kemény Gábor, földművelés, ipar- és kereskedelemügyi miniszter védnöksége alatt szerveztek, 39 város képviseletében összesen 485 kereskedő jelent meg.57 A kolozsvári ipartestület A két, egymástól alig 12 év távolságra született ipartörvény két, nem azonos joghatású iparos érdekképviseleti szervezetet jelölt meg és szorgalmazta létrehoztukat: az ipartársulatot és az ipartestületet. Míg az ipartársulatokba való belépés önkéntes volt, addig az ipatestületeknek kötelezően tagjává kellett válnia minden, az illető városban vagy községben képesítéshez kötött ipart űző vállalkozó.58 Magyarország tiszti cím- és névtára szerint 1890-ben Kolozsváron mintegy tizennyolc ipartársulat működött: a mészáros-, a csizmadia-, a tímár-, a cipész-, a magyar szabó-, a német szabó-, a kádár-, a kovács-, a szíjgyártó-, a zsemlyés-, az asztalos és esztergályos-, a lakatos, üveges, bádogos, kés- és kardcsináló-, a fazekas-, a kőműves, ács és kőfaragó-, a kerekes-, az új paraszt-kovács-, a szűcs-, valamint a vegyes-ipartársulat, 52 Kiss 1896:197. 53 Kiss 1896: 221-223. 54 Ürmössy 1898:132. 55 Ürmössy 1898:114. 56 Ürmössy 1898:120. 57 Ürmössy 1898:122. 58 Hilf 1929:131. 40
