Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ferenczi Szilárd: Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején
1 Kolozsvár kisipara és kiskereskedelme az első világháború idején akadémia mintájára.46 Létrehozásának ötlete Herzl János és Kiss Sándor polgári iskolai tanároktól származik, akik Gámán Zsigmond kamarai titkár, Sigmond Dezső gyáros, pár kereskedő és néhány tanár részvételével létrehoztak egy alapot, tantervet szerkesztettek és megnyerték a törvényhatósági bizottság pénzügyi támogatását, és a gondolatból nem több, mint egy nyár alatt iskola lett, amely szeptember 15-én Váradi Károly igazgató vezetésével megnyitotta kapuit, az első évfolyamon 15 tanulóval.47 Kezdetben a Kereskedő Társaság Főtér 33. szám alatti helyiségeiben folyt a tanítás. Indulásának második évében azonban a város megvonta a pénzügyi támogatást, így mindössze saját tanárainak kitartására és a kamara anyagi segítségére számíthatott. 1879-től az igazgatói székbe Kiss Sándor került, s a tisztséget 1914-ben bekövetkezett haláláig gyakorolta. A válságot fokozta a diákok el-elmaradása, a két évfolyam együttes létszáma 24-ről 14-re apadt 1879 őszén.48 Az igazgató és a kamara titkárának kitartó ügybuzgalma, gr. Péchy Manó és Bokros Elek országgyűlési képviselők lobbija, illetve a Finály Henrik, Gámán Zsigmond és Bogdán István kamarai tagok alkotta küldöttség közbenjárásának köszönhetően a Közoktatási Minisztérium 1880- ban 1500 forint, később egyre növekvő összegű támogatással biztosította a Kolozsvári Felsőbb Kereskedelmi Iskola további működését.49 Az 1885-86-os tanévben Trefort Ágoston közoktatási miniszter akadémiai rangra emelte az iskolát.50 A budapesti akadémiához hasonlóan a kolozsvári is három évfolyamos tanintézet lett, ahová négy polgári vagy négy középiskolai osztály után lehetett beiratkozni. Tanulmányaikat 14 évesen kezdték a diákok, érettségi után egyéves önkéntesi szolgálatra váltak jogosulttá. Továbbtanulási lehetőségük viszont igencsak korlátozott volt, hiszen például a tudományegyetemek látogatását a felső kereskedelmiben szerzett érettségi nem tette lehetővé. Kikerüléskor a közszolgálatban jegyzői és különféle alsókategóriás tisztviselői állásokhoz juthattak az állami és önkormányzati szerveknél (lottó, vasút, posta, stb), de tisztviselőként a magánszférában is elhelyezkedhettek.51 Az iskola életében újabb fordulatot az 1886-os év hozott, amikor a város közönségétől ajándékba kapta a Sétatér (ma Emil Isac) utcai Bak Lajos-féle telket, és amelyre a következő évben a Maetz testvérek és Reményik Károly tervei alapján elkészült a ma is álló, időközben a Műszaki Egyetem tulajdonába 46 Kiss 1896: 5-8. 47 Kiss 1896: 6-13. 48 Kiss 1896: 22-23. 49 Kiss 1896: 28-29. 50 Kiss 1896:184. 51 Bódy 2006: 758-759. 39
