Szűts István Gergely (szerk.): A vidéki Magyarország kisipara és kiskereskedelme az 1910-es években - A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai 38. (Veszprém, 2015)
Ilyés Zoltán: Az Abaúj-tornai Mecenzéf hámoripara az 1910-es években
1 Ily és Zoltán Az ABAÚJ-TORNAI MeCENZÉF HÁMORIPARA AZ 1910-ES ÉVEKBEN A Felső-Magyarországi bányavárosok körzetének, benne az Alsó-Szepesség vidékének változatos montánipari palettáján is egyedi színt képvisel az abaúj-tomai Mecenzéf hámoripara, amely meghatározóan kislétszámú, családi tulajdonú műhelyekre alapozódott.1 A Gömör-Szepesi-Erchegység vaslelőhelyeire a 13-14. században letelepült, a nyelvtörténeti kutatások szerint a moselfrank dialektusterületről származó, de jelentős bajor nyelvi hatásokat is integrált2 telepesek Mecenzéfen először a Dörfl területén, a mai településtől mintegy öt kilométerre telepedtek meg a vaslelőhelyek közelében. Hasonló vasércbányászatra alapuló telep jött létre a mai Ajfalucska területén (Punga Hauer) és Felső-Mecenzéftől északra (Altenhagen).3 A hagyomány szerint ezekből a pionír telepekből költöztek le a Bódva és a Grund-völgy találkozásánál található mai településeikre. A Bódva völgyében és a mellékvölgyeiben (Goldseifen, Domboch, Piwring, Hummel, Grund) számos vasverő hámort állítottak fel. A mecenzéfiek kis hámoraikban elsősorban mezőgazdasági eszközöket (kapák, ásók, lapátok) állítottak elő, és hálózataik révén jobbára ők gondoskodtak ezek piacra kerüléséről is. A 19. század utolsó harmadában számos krízis, értékesítési válság érte a helyi hámoripart, amelyekhez változatos módokon - kivándorlás, kartell, szövetkezet alapítás, a hámorok modernizációja, értékesítési hálózatok kiépítése - alkalmazkodtak. Mecenzéf lakossága - még az erősen magyar orientációjú cipszer-gründler közegben is - kitűnt markáns hungarus állampatrióta tudatával, ami a nyelvhatár közelségével, a nyelvi-kulturális kontaktusok sokaságával, a legfontosabb piacterületek nyelvével, a magyar állam gazdasági támogatáspolitikájával és a századfordulótól a mobilitás, a státuszkompenzáció és a nemzetállami homogenizáció generálta asszimilációs folyamatokkal volt összefüggésben.4 1 vö. Paládi-Kovács 1996. 2 Mollay 1957. 3 Schürger 1979:74. 4 Pazmandi 1991; Ilyés 2003: 62-67. 19
